Épül a hungarikum piramis: Puskás Öcsitől a Kodály-módszerig

A Vidékfelesztési Minisztérium lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a hungarikum törvény elkészítésére a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kapott megbízást, az elmúlt hónapokban a minisztérium több koncepciót is megvitatott számos szakmai szervezettel, valamint a Parlament Hungarikum Munkacsoport vezetőjével. Az egyeztetések után elkészült a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény szövegtervezete.

A VM honlapjára kikerült törvény azonban rendkívül általános, pontos részletek egyedül egy úgynevezett hungarikum védjegy bejegyzéséről vannak, amelyet a VM kedzeményezhet.

VM: Minden területről lesznek hungarikumok

Kardeván Endre, a VM élelmiszerláncért felelős államtitkára, a Világgazdaságnak adott korábbi interjújában elmondta: a hungarikum törvény tervezetében először élelmiszerekről lett volna szó, de már akkor kiderült, hogy ennél jóval szélesebb a kör, így bármilyen termék idetartozhat. A VM tájékoztatása szerint a hungarikum törvény kerettörvényként készül, melyhez szorosan kapcsolódik a fontos részleteket tovább tisztázó, szabályozó végrehajtási rendelet.

A törvényalkotási munka első - igen jelentős - fázisa az értékeink leltárba vétele lesz, amelyet szintén a Vidékfejlesztési Minisztériumban létrehozandó, és a Hungarikum Nemzeti Bizottságot (HNB) kiszolgáló titkárság feladata lesz. (A kerettörvény szerint egyébként a HNB elnöke a mindenkori vidékfejlesztési miniszter.) Az azonban kérdés, hogy az agráriumhoz nem köthető hungarikumokat is ők rendszerezik-e. Kerestük az ügyben a Nemzeti Fejelsztési Minisztériumot is, de azt a választ kaptuk, hogy az a Vidékfejlesztési MInisztérium illetékessége.

A VM közleménye elismeri, hogy a továbblépéshez, az esetleges konkrét támogatásokhoz már egyéb – a minisztériumon kívüli - forrásokra is szükség lesz. A hungarikum törvénytervezet szakmai szervezeteihez közel álló forrásunk szerint a VM azért ragaszkodik nyakasan a hungarikum törvényhez, mert a hozzá tartozó Agrármarketing Centrum költségvetését jelentősen megnyírbálták, a törvény gondozásával viszont ennek többszörösét kapná meg.

A hungarikum törvény kerettörvényként készül, melyhez szorosan kapcsolódik a fontos részleteket tovább tisztázó, szabályozó végrehajtási rendelet. A nemzeti értékek gyűjteményének rendszerezése - a jelenlegi tervek szerint - a Vidékfejlesztési Minisztériumban létrehozandó, és a Hungarikum Nemzeti Bizottságot kiszolgáló titkárság feladata lesz. Ezt a minisztérium forrásai biztosítják. Várhatóan hasonló módon a tanúsító védjegy elkészítése és védjegy bejelentése is a minisztérium feladata lesz.

"Természetesen a továbblépéshez, az esetleges konkrét támogatásokhoz már egyéb forrásokra is szükség lesz, de ehhez először látnunk kell, milyen tényleges igények jelentkeznek" - írja a minisztérium.

Lezsák Sándor tavaly az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a tervezet lehetőséget ad támogatás lehívására egy úgynevezett hungarikum-alapból, így a pályázó pénzbeli juttatásban is részesülhet, annak érdekében, hogy a védendő örökséget fenn tudja tartani. Részleteket nem kívánt közölni, de mint elmondta, van olyan elképzelés is, hogy a nemzeti összjövedelem meghatározott részét minden évben kötelezően a hungarikum alapba fordítanák. A mostani kerettörvényben azonban nincs szó ilyen alapról. 

Már kész egy 300 termékből álló lista

Kétségtelen, hogy a VM és annak jogelődei évek óta rendszerezik hazánk agráriumhoz köthető értékeit. A Hagyományok - Ízek - Régiók (HÍR) program, amely Nyugat-Európában - francia kezdeményezésre - már több éve futó Euroterroirs program hazai adaptációja. Nyolcvan szakértő közreműködésével kereken háromszáz, jellegzetesen magyar, illetve speciális regionális élelmiszeripari termék, növény- és állatfajtát gyűjtöttek össze és soroltak be az uniós régiós szempontok szerint. A munkát a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) keretében működő Agrármarketing Centrum Kht. végezte, amelyhez uniós és saját forrásokat használt fel.

A VM szerint a HÍR gyűjteményben szereplő termékleírások a magyar nemzet kincsei, a Magyar Köztársaság, illetve ezen belül a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kizárólagos tulajdonát képezik. Vélhetően ez utóbbi tény az, ami miatt a VM magának érzi a törvényt. Kétségtelen, hogy a minisztérium, valamint annak jogelődei több hazai terméket támogató programot (a HÍR mellett például a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy-rendszer) működtet. Ennek ellenére a szakemberek és a törvényt véleményező civil szervezetek szerint sem lehet egyetlen tárcához rendelni a hungarikum törvényt; egyes javaslatok szerint egy minisztériumok feletti státuszt kellene kialakítani.

A VM álláspontja szerint ugyanakkor a tervezet kidolgozásakor fontos szempont volt, hogy a cél a már meglévő közigazgatási intézményrendszeren keresztül valósuljon meg, és ne terhelje új hivatalok és intézmények felállításával a költségvetést. 

Évek óta várnak rá

Egy, a magyar értékeket számba vevő nemzeti törvényre már évek óta várnak a magyar vállalkozások. Részben azért, mert egyre több magyar terméket, mint a kürtös kalács, a tokaji bor, vagy a szürke marha, próbálnak más országok sajátjukként levédetni (Magyarország ugyanakkor levédette a szürkemarha húst), másrészt széleskörű társadalmi egyetértés van arról, hogy a több évtizedre visszanyúló magyar értékeket a jövőben is fenn kell tartani, vagyis támogatni kell azokat a vállalkozásokat, amelyek értéket teremtenek, őriznek.

A VM honlapján elérhető kerettörvény társadalmi konzultációja január 10-én zárult le. A javaslatok jó részét a törvénytervezetet társadalmi vitára bocsátó VM kapta. Jelenleg folyik a beérkezett szakmai, társadalmi javaslatok alapján a tervezet átdolgozása.

Mi számít hungarikumnak?

A legelső lépésként a hungarikumot, mint fogalmat kellett meghatározni. Az élet minden területén ugyanis előszeretettel alkalmazzák e jelzőt (olykor kategóriát), akkor is, ha az valójában nem rendelkezik több éves magyar gyökerekkel. Az is előfordul, hogy pejoratív értelemben kerül elő: a Cool TV-n például hónapokig futott egy Hungarikum című rajzfilm-sorozat, amely hazánk évszázados kincseit figurázta ki.

A tervezet szerint hungarikum olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely több évszázada vagy nemzedékek során, vagy akár a közelmúltban történt létrejötte és nemzetközi szintű elismertetése után belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, és amelyet a külön jogszabályban meghatározottak szerint végzett egyedi értékelés eredményeként, vagy
a már korábban elvégzett nemzetközi, továbbá hazai szakmai vagy jogi elismertetést követően – szintén ezen törvényben felállított - Hungarikum Nemzeti Bizottság (HNB) hungarikummá minősít. A törvény célja az is, hogy a HNB által hungarikumnak vagy nemzeti A szabályozással lehetőség nyílna arra is, hogy a határon túli magyar nemzeti kisebbségek, közösségek adott országban elismert csoportosulása által nyilvántartott vagy gondozott nemzeti értékek is egy gyűjteménybe vegyék.

Birinyi József elmondta a Parlamenti Hungarikum Munkacsoport célja egyfajta hungarikum-piramis felállítása: a helyi, megyei, nemzeti szintekkel, Kárpát-medencei és a világon szerte élő magyarság értékeinek feltérképezése, rögzítése, az értékeket egyértelműen meghatározó, segítő, védő törvény előkészítése, elfogadtatása, a kiemelt magyar termékek és alkotások hazai, uniós és nemzetközi regisztrálása, marketingstratégiájának kidolgozása, piacra jutásának segítése.

A tervezett hungarikum törvény szinte minden minisztérium hatásterületét érinti: gondoljunk csak bele, hogy például Puskás Öcsi tevékenysége a sport, Kodály Zoltán munkássága a zenét, a kultúra, a Herendi porcelán a gazdasági szféra, a tokaji aszú, a Törley, az Uniqum, a Pick Téliszalámi, a makói hagyma a mezőgazdaság, a lovaskultúra, a csárda, a pusztakultúra a turizmus részeként vált magyarság jellegzetességévé. A munkacsoport szerint természeti jelenségek, mint a tihanyi visszhang, a hortobágyi délibáb, s a Kodály-módszer is védendő értékké válhat.

A VM kerettörvénye ugyanakkor elsősorban az agráriumra koncentrál, gyakorlatilag kiszűrve a nem-élelmiszer jellegű hazai értékeket. Birinyi József erről a minisztériumokkal való egyeztetésre hivatkozva nem kívánt nyilatkozni.

A pálinkát és a szalámikat az unió is magyarnak ismeri

A hazánkban a HÍR keretében összegyűjtött több mint háromszáz magyar nemzeti érték – amelyek között nem szerepelnek borok és ételreceptek - közül csak néhány kerülhetett az Európai Bizottság földrajzi árujelzői oltalma alá. Öt pálinka, és negyvenhat bor már megkapta ezt a regisztrációt (egyebek mellett a szegedi téliszalámi, a budapesti téliszalámi, a hajdúsági torma, a makói hagyma, a szatmári szilvapálinka és más pálinkafajták). A magyar bor-eredetmegjelölések földrajzi nevei, és további tizenkét termék elismertetését már kezdeményezték.

Birinyi József felhívta arra a figyelmet, hogy a törvény kialakításakor a Magyar ÉrtékTár, a hungarikum piramis felépítésénél a pontosságra és a teljes körűségre törekednek, hogy a jól működő szakmai értékrendek eredményeit beépíthessék, az értékeket az értékteremtő közösségekhez rendelhessék. A szakember szerint a hungarikum törvény elősegítheti a tényleges értékeinken alapuló országmárka erősítését, a nemzet értékek mentén történő vállvetettségét, az egyetemes emberi kultúra gazdagodását. Örökségünk a jelen élményével jövőnk alapja. Nagyon fontos, hogy széles konszenzus alapján olyan kerettörvény kerüljön elfogadásra, amely egyértelmű vezérfonalat, segítséget ad értékeink szisztematikus felméréséhez, védelméhez, segítéséhez, ismertségéhez.

Hogyan csinálják ezt külföldön? Nemzetközi kitekintésben láthatjuk, hogy sok országban régóta létezik a nemzeti értékek állami védelme, amely egyébként nem ütközik az uniós esélyegyenlőségi elvekkel. Az Európai Unió szabályai alapján minden tagállam jogosult a területén több generáció - a törvény értelmében ez legalább ötven év - óta ismert, használt, hagyományosnak minősíthető élelmiszerek, termékek és értékek regisztrációjára. Az eredetvédelem kulturális és jogi értelemben is sok előny a tagállamoknak, hiszen megakadályozhatják a nevükkel való visszaélést is.

Franciaországban 246 féle családi vagy kis üzemben előállított sajtfélét támogatnak kiemelten, és ruháztak fel földrajzi árujelzői védelemmel, amelyet az Európai Bizottság hagyhat jóvá. A testület mintegy 5000 termékre rúgó listájának csaknem felét francia termékek adják. Olaszországban már évek óta él egy civil kezdeményezés alapján induló, ma már komoly kormányzati támogatással futó nemzeti értékvédő, s értékteremtő program Made In Italy néven. Állami költségvetésből néhány év alatt 3-3,5-szeresére növelték a nemzeti alapanyagokból, honi előállítású feldolgozott termékek mennyiségét. Finnországban az állam korlátlan mennyiségben vásárolja fel a helyi kézművesek termékeit, amelyeket saját üzemeltetésű szuvenír üzletekben értékesít, valamint az állami, diplomáciai ajándékokat is ezekből állítják össze. -->