Ezer sebből vérzik a kormány bérkommandója

Rengeteg munkavállalóknak csökken az új adórendszer hatására a nettó bére. Mindenki számára világos volt már a tavalyi év végén is, hogy akiknek nincs gyermekük, vagy nem tartoznak az átlagos keresetnél jóval magasabb jövedelemsávba azok veszíteni fognak az egykulcsos adórendszerrel.

Amíg csak az elemzők "kongatták" a vészharangokat a kormány nem fordított különösebb figyelmet annyira az adóváltozások hatására, azonban amikor megkapták a januári fizetésüket a munkavállalók, akkor a kormánypártokat kellemetlen meglepetés érte, ugyanis azt ígérték, hogy senki sem fog rosszabbul járni az új adórendszerrel.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) számításai alapján az előző évhez képest, akik 80 ezer forintot keresnek 2 385 forintot veszítenek a nettó keresetükből.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése alapján decemberben 196 ezer forint volt az állami alkalmazottak bruttó keresete, míg a versenyszférában 206 ezer forint volt a bruttó átlagbér. Akiknek nincs gyermekük azok 4 ezer forintnál többet is veszíthettek ebben a jövedelemsávban az egykulcsos adó bevezetésével.

Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgazdásza korábban lapunknak elmondta, hogy az embereket nem is a nominális bér érdekli, hanem az, hogy mennyit tudnak a bérükből vásárolni. Ezt pedig az infláció befolyásolja, ami 4,9 százalékon alakult az előző évben. Simonovits szerint ezért kevés garantálni a tavalyi béreket, aki azt hozzátette, hogy szerinte az adórendszer átalakítása tévedés volt.

A HVG-ben megjelent számítás szerint a bruttó havi keresetet 10 százalékkal kellene emelni, hogy senki ne járjon rosszul az új adószabályokkal. Az MSZOSZ számításai alapján, ha végrehajtják az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) bérmegállapodása alapján a 4-6 százalékos béremelést, akkor is 2-4 százalékponttal csökken az átlagkereset alattiak jövedelme. Elemzők  szerint akár egy millióan is lehetnek azok, akik rosszabbul jártak az új adórendszerrel.

A kormány az állami szférában kompenzálta a dolgozók kiesett bérét, azonban ennek kapcsán kételyek merültek fel. A kormány „bérkommandót” indított, hogy a jövedelemadó változás hatására kevesebbet keresőknél a versenyszférában hajtsák végre a béremeléseket.

Sírjunk vagy nevessünk? A Bérkompenzációt mindenkinek című operettről

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke február 21-én azt mondta, hogy káros lenne, és a piacgazdaságot  kártékonyan érintené, ha a kormány megpróbálná érvényesíteni a kötelező béremelést a versenyszférában.

Az előző évek tapasztalatai alapján egyébként teljesültek a bérajánlások. Kivételt képez a 2009-es és a 2010-es év, amikor a válság hatására csökkentek a bérek. A bérajánlás 2009-ben 3-5 százalék volt, és a közszférában 7,9 százalékkal csökkentek a bérek (a 13. havi bérkifizetések miatt), miközben a versenyszférában 4,3 százalékkal emelkedtek. Tavaly 4-6 százalékos béremelési ajánlással 2,7 százalékkal csökkentek a bérek a közszférában, és 3,3 százalékkal emelkedtek a versenyszférában.

Az állami szférában is csökkennek a bérek?

Fellegi Tamás, fejlesztési miniszter január 21-i leveléből az derül ki, melyet a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérének, Baranyay Lászlónak írt, hogy feszített bérgazdálkodást kér – közölte a Népszabadság. Az MFB-hez tartozó cégeknél bértömeg-gazdálkodást írnak elő úgy, hogy az idei bértömeg csak a minimálbért és a garantált bérminimumot figyelembe vételével nőhet a 2010-es bázishoz képest. Fellegi írt az adórendszer változásának „esetleges” jövedelemcsökkentő hatásáról, azonban a kompenzációt csak mint lehetőségről szólt.

Azonnali és teljes körű tájékoztatást vár az állami cégektől a kormány az idei béremelésekkel kapcsolatban, miután a Népszabadság megírta, hogy a bértömeg-gazdálkodásra való átállás kétségessé teszi az OÉT-megállapodásban foglaltak teljesítését az állami szférában. Lázár János és Rogán Antal a miniszterelnökhöz fordult azután, hogy A Népszabadság közölte Fellegi levelét.

„Rogán Antal képviselőtársammal azért fordultunk miniszterelnök úrhoz, hogy az összes állami cég és intézmény adjon tájékoztatást arról, miként valósították meg, hogy a 16 százalékos szja-kulcs bevezetése után sem az állami cégek dolgozói, sem a közalkalmazottak, köztisztviselők ne járjanak rosszabbul. A Fidesz-frakció nem tudja elfogadni azt a választ, hogy vannak, akik rosszabbul járnak. Ráadásul az eddigi panaszok fele az állami szférából érkezett” – mondta Lázás János. 

Az államtitkár kiemelte: az új adórendszer elemeit három év alatt kívánja a kormány megvalósítani és mindenképpen az a cél, hogy mindenki jobban járjon. A kormány el szeretné érni azt, hogy az a mondat, hogy „Senki ne járjon rosszabbul!” már az első évben teljesüljön – tette hozzá Czomba Sándor. Ennek érdekében hozták meg a döntést a 4-6 százalékos bérajánlásról az Országos Érdekegyeztető Tanács keretében.

Csökken a bürokrácia

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) friss jelentésében leírja, hogy a bürokrácia jelentős csökkentésére van szükség ahhoz, hogy Magyarország az Európai Unió (EU) egyik legversenyképesebb országa legyen.

Jelenleg a GDP 10,5 százaléka a bürökráca, és ha az EU átlaga alá kívánja csökkenteni a kormány, akkor 4 százalék alá kell süllyeszteni a bürokráciát a GDP százalékában. Ez pedig munkahelyek megszűnésével járhat.
„Ha egyszerűsítik a rendszert, és csökkentik a bürokráciát az komoly versenyképesség javító tényező” – moondta lapunknak Németh Dávid, az ING Bank elemzője. Kiemelte: Magyarországnak olyan országokkal kell versenyeznie, ahol alacsony az adóterhelés.

Ha sikerül csökkenteni a bürokráciát, az munkahelyek csökkenésével is járhat – mondta Németh Dávid. Évente fél-egy százalékponttal lehet csökkenteni ezeket a terheket a GDP százalékában a közgazdász szerint, de elképzelhető, hogy az első lépésben ennél nagyobb csökkentést is véghez lehet vinni. Véleménye szerint nem lehet „sietteti” a vágást, hogy a rendszer „működőképes maradjon”.

Az államtitkár kiemelte: az új adórendszer elemeit három év alatt kívánja a kormány megvalósítani és mindenképpen az a cél, hogy mindenki jobban járjon. A kormány el szeretné érni azt, hogy az a mondat, hogy „Senki ne járjon rosszabbul!” már az első évben teljesüljön – tette hozzá Czomba Sándor. Ennek érdekében hozták meg a döntést a 4-6 százalékos bérajánlásról az Országos Érdekegyeztető Tanács keretében. -->