Ökoadó: mit lehet még megadóztatni?

Az úgynevezett ökoadók fejlesztését tűzi ki célul az a héten közzétett háttéranyag is, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) készítettek, és amely szerint a munkát terhelő adók mérséklése, valamint a zöldadók növelése lehet a jövőbeli adómódosítások egyik fő iránya.

Az ugyanakkor, hogy mekkora mozgástér van még a környezetterhelés megadóztatásában, fogós kérdés. Maga az NGM-tanulmány is megállapítja, hogy Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékára rúg a zöldadók súlya, ez nagyjából megfelel az unió 2,6 százalékos átlagának, és jócskán felette van a visegrádi országokban tapasztalható mértéknek – legalábbis a 2008-as adatok szerint. E mutató mögött egyebek mellett a környezetvédelmi termékdíj, a környezetterhelési díj és a különböző energiaadók húzódnak meg. Másképpen fest a kép, ha a magyar adatot az 5,7 százalékos dán vagy a 3,9 százalékos holland mutatóhoz mérjük.

A környezetvédelem és az „ökogondolat” terén élenjáró Dánia abban is példamutató lehet, hogy Hamlet országában nagyjából egyenletesen oszlik meg az energiaiparra, a közlekedésre és a tényleges környezetszennyezésre rakódó adóteher. Ehhez képest a térségi államokban, így Magyarországon is a zöldadóbevételek nagy része az energiaellátás prés alá helyezéséből származik. E jelenség pedig a 2008-as összehasonlítás óta minden bizonnyal tovább erősödött: az Országgyűlés ugyanis nemcsak nem vezette ki az energiaellátók ez évben húszmilliárdot ígérő jövedelemadóját, hanem az ágazatot további különadóval sújtották. Ötmilliárd forintos nettó árbevételig 0,3, e felett pedig 1,05 százalékos különadó terheli tavaly óta e vállalkozásokat, a költségvetésbe ebből 70 milliárd forint folyhat be.

Ehhez képest elhanyagolhatónak tűnik a környezetterhelési díj évi 9,5 milliárd forintos bevételi előirányzata. Ám mind ennél, mind a csomagolások és más, a környezetet károsító anyagok felhasználása után fizetendő környezetvédelmi termékdíjnál számítani lehet az ellenőrzés szigorodására: az idén ugyanis már az összevont Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeli e közterhek beszedését, és e díjak szerepelnek a nemrég közzétett, 2011-re vonatkozó ellenőrzési irányelvekben is.

Valójában a tényleges környezetterhelés, például az ipari szén-dioxid-kibocsátás adóztatásában van még mód továbblépésre, lévén az energiaiparra és a közlekedésre már ma is komoly terhek rakódnak – vélekedtek szakemberek. Utóbbi kapcsán megjegyezték: az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó és általános forgalmi adó mellett a gépjármű- és cégautóadó is a közlekedőket sújtja. Ennek ellenére úgy tudjuk, a kormány elé is kerültek olyan javaslatok, amelyek ezt az ágazatot illetnék további terhekkel: míg az úgynevezett dugódíj kapcsán egyelőre nincs egyetértés, jó esély van a használatarányos elektronikus útdíj fokozatos bevezetésére.

Ez utóbbi még meglehetősen gyerekcipőben jár: a légitársaságok közül a KLM-Air France elsőként végzett próbarepülést biokerozinnal 2009. november 23-án, ám a magas költségszint egyelőre nehezíti a technológia terjedését. A francia–holland cég a saját ágazatában mindenesetre hatodik éve vezeti a Dow Jones fenntarthatósági index rangsorát.

Ez utóbbi még meglehetősen gyerekcipőben jár: a légitársaságok közül a KLM-Air France elsőként végzett próbarepülést biokerozinnal 2009. november 23-án, ám a magas költségszint egyelőre nehezíti a technológia terjedését. A francia–holland cég a saját ágazatában mindenesetre hatodik éve vezeti a Dow Jones fenntarthatósági index rangsorát. -->