Újabb gyanúsítások a MÁV Informatika Zrt-nél

A MÁV Informatika Zrt. újabb három vezetője ellen indult eljárás. A Duna Televízió Közbeszéd című műsora birtokába jutott információk szerint azzal gyanúsítja őket a rendőrség, hogy korábbi külföldi futballszurkolói útjaik költségeit az állami tulajdonú vállalattal fizetették ki, jogosulatlanul - hangzott el a Közbeszédben hétfő esti adásában. Ugyanitt  Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke – nem a konkrét ügyről nyilatkozva – kijelentette: általánosságban elmondható a gazdasági ügyek büntetőjogi vizsgálata kapcsán, hogy nagyrészt a politika döntése, mely ügyek kerülnek vizsgálatra a nyomozó hatóságokhoz. A kamarai elnök hangsúlyozta: nem a korrupció üldözését célzó esetekre gondol, hanem például a hűtlen kezelés gyanúját felvető ügyekre. Mint mondta: ezeknél érdemesnek tartaná végiggondolni, hogy egy gazdálkodási döntés vizsgálata során mikor mondják ki a hűtlen kezelés gyanúját. 

Bekerülhet az elszámoltatási csomagba a debreceni járműjavító ügye is, a cég ugyanis a parlamenti MÁV-vizsgálóbizottság egyik tagja szerint túl alacsony áron került 2009-ben a romániai Grampet vasúttársasághoz.

A témáról bővebben itt olvashat!

A Közbeszéd birtokába jutott információk szerint a BRFK gazdaságvédelmi főosztálya orgazdasággal és hűtlen kezeléssel gyanúsítja Berki Endrét, a társaság korábbi igazgatósági tagját, Németh Ákost, igazgatósági elnököt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi elnökét, valamint Kovács László felügyelőbizottsági tagot. A nyomozók azzal gyanúsították meg őket, hogy jogosulatlanul fizettették ki külföldi útjaik költségét az állami tulajdonban lévő vállalattal. A vád szerint Berki, Kovács és Németh a Bajnokok Ligája mérkőzésére utazott Londonba, Berki és Németh pedig még Rómában, egy Róma-Arsenal összecsapáson is közpénzen hódolt szenvedélyének. Az utak minden alkalommal fejenként 4-500 ezer forintba kerültek. A vitatott utazásokra 2008 és 2010 között került sor – hangzott el a Közbeszéd hétfő esti adásában.

Az összeállításban elhangzott továbbá: amennyiben a gyanú beigazolódik, a büntetőjogi felelősségen túl az ügyben érintett személyek morális magatartása is felvetődik, hiszen egy-egy vállalat igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagsága jóval az átlag feletti fizetést is jelent a kiválasztott számára. Különösen, ha álláshalmozóról van szó. Berki Endre a BKV, az Állami Autópálya igazgatóságának is tagja volt, Kovács László pedig a MÁV-on kívül a Volán-társaságokat is felügyelte. Ezen túl pedig a Gazdasági Minisztérium két kiemelt projektjét felügyelte miniszteri megbízottként. Ezek hallatán bizonyára sokakban felvetődik, hogyan lehet ilyen jól jövedelmező állásokhoz jutni. Politikai hátszél nélkül bizonyára nem. Berki Endre korábbi munkahelye a Kóka János nevéhez fűződő Elender volt, Németh Ákos pedig a második Gyurcsány-kormány egyik volt miniszterének a nevelt fia – hangzott az összeállításban.

A MÁV Informatikánál 2009 novemberében indult nyomozás: a házkutatáson tanácsadói és munkaszerződéseket, valamint végkielégítésekről szóló iratokat foglaltak le. Hosszú Sándor akkori vezérigazgatót 41 millió forint, Herczeg Tamás előző vezérigazgatót 14,5 millió forint hűtlen kezelésével vádolják. Eljárás folyik a szintén futballrajongó Csapó Sándor korábbi tanácsadási és alkalmazásfejlesztési igazgató ellen, valamint Grancsai Erika korábbi gazdasági igazgató ellen. Grancsai 5,5 millió forint fizetést kapott úgy, hogy nem kellett bejárnia dolgozni a munkahelyére, emellett fizették telefonköltségét. Szondy Györgyi volt értékesítési és üzletfejlesztési igazgató nem csak szervezte a külföldi futballtúrákat, de egyre maga is elment – hangzott el a Közbeszéd hétfői esti adásában.

Hogy miből, milyen gazdasági tárgyú döntésből lesz “ügy”, melyik gazdasági döntés nyomán indul vizsgálat és nyomozás, ez nagyrészt politikai döntés, a politikának igazán itt van szerepe – nyilatkozta Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke ugyancsak a Közbeszéd hétfő esti adásában arra a kérdésre reagálva, hogy az akár az utóbbi időkben kipattant, gazdasági tárgyú ügyekben megnyilvánuló politikai és társadalmi nyomás milyen terhet ró a felderítésben és az ítélkezésben részt vevő szervekre az ügymenet során.   “A gazdasági életben – beleértve az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást – hoznak országosan tegyük fel tízezer döntést. Hogy abból a tízezerből melyiket emeli ki valaki és teszi oda a nyomozók asztalára, hogy vizsgálják meg, hogy itt nem csak rossz gazdasági döntés született, hanem valaki hűtlenül kezelte a vagyont – ott politikai döntés van. Igenis tagadhatatlan, hogy a politika eldönti, melyik ügyből és milyen gazdasági döntést kéri a nyomozó hatóság által kivizsgálni” - szögezte le a kamarai elnök. Bánáti János hozzáfűzte: reméli, sőt, bízik abban, hogy a politika magát a vizsgálatot és főként a bírói ítéletet soha nem tudja befolyásolni. 
Az ügyvédi kamara elnöke kihangsúlyozta: véleménye nem a korrupciós ügyekre vonatkozik, hiszen a korrupciót minden társadalmi berendezkedés és minden ország üldözi. “Amit én érdemesnek tartanék végiggondolni, az a gazdálkodási döntések vizsgálata; azaz, hogy egy gazdálkodási döntésből mikor csinálunk bűncselekmény gyanúját, és mikor mondjuk ki a hűtlen kezelés gyanúját” - nyilatkozta.

A kamarai elnök hozzátette: az, hogy valaki egy gazdasági döntés során megrendel valamit, és később arról azt mondják, kár volt megrendelni, ez alapesetben egy rossz gazdasági döntés. Következő szint a gondatlanság. “És a legdurvább – amivel most a legtöbb ügy eleve indul – az a feltételezés, hogy aki a döntést hozta, az szándékosan azért döntött egy szolgáltatás vagy áru megrendelése mellett, és azért olyan áron, hogy a vagyonban kárt okozzon. Ez nem tudom, jó irány-e, hogy az ügyek indításánál van politikai elképzelés” - szögezte le Bánáti János.
A bíró a legszuverénebb

A politikai-társadalmi nyomásgyakorlás lehetséges hatásai kapcsán Bánáti elkülönítette egymástól a nyomozó hatóságokat – az ügyészséget és a bíróságot – és a bíróságokat. A bíróság esetében teljesen egyértelmű a bírói függetlenség, ott nem lehet még csak elvileg sem megfogalmazni elvárásokat döntésekkel szemben. A bírák nem utasíthatók, a munkahelyi vezető – a bíróság elnöke – sem utasíthatja semmilyen módon a bírát, a döntést nem befolyásolhatja – hangoztatta a szakember.

A nyomozásnál és az ügyészségnél nem így van – tette hozzá Bánáti János. Ezek centralizált szervezetek. S noha a vizsgáló vagy a beosztott ügyész önállóan végzi a nyomozást, ők mégis utasíthatók: a legfőbb ügyész által az egész ügyészi apparátus, a rendőrségi apparátus és maga az ügyészség által. “Ott tehát az ügyet vizsgálónak lehet elképzelése, ezt felül lehet bírálni. De felülről és nem kívülről” - szögezte le a kamarai elnök, megjegyezve: nem tudja, ténylegesen bármikor zajlott-e vagy zajlik-e “ne adj isten, olyan, hogy a politikai életből elvárásokat a nyomozó hatóságok felé megfogalmaznak”. “Remélni merem, hogy ilyen direkt elvárás soha nem hangzik el. De nyilvánvaló, hogy a nyomozó benne él a társadalomban. Mindennap olvas újságot és néz televíziót. És ha onnan állandóan azt hallja, hogy ez és ez a társadalmi igény, az elvárás, az valamilyen módon egy nyomozót legalábbis valamilyen irányba befolyásol” - szögezte le Bánáti János.

Orbán Viktor évértékelőjében arról is beszélt, hogy Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosnak meg kell gyorsítani a felelősségre vonást, mondván, hogy az emberek már türelmetlenek az eredményekkel kapcsolatban. Az elmúlt idők legjelentősebb ügyeinek a vizsgálata, ügymenete valóban lassúnak tekinthető a szokáshoz képest? És ha igen, az kin és min múlik? - vetett fel a Közbeszéd.

“Ezeknek az ügyeknek a menete semmivel sem lassúbb, mint hasonló, gazdasági hátterű ügyeké. Összetett ügyekről van szó, több gyanúsítottal, több cselekménnyel. Amikor egy cégénél több évre visszamenőleg vizsgálódik a hatóság és nyolc-tízféle ügykörben, adott esetben több száz szerződést vizsgálnak, annak hihetetlenül összetett az ügyköre, hihetetlenül sok személyt kell meghallgatni, szakértők tömegét kell bevonni. Ezek az ügyek, függetlenül attól, hogy van-e politikai kötődésük, mindig is hosszú időt vettek igénybe. Ezek a mostani ügyek is hosszabb időt vesznek igénybe”- szögezte le Bánáti János. A kamarai elnök hozzátette: ezek úgymond kívülről, mesterségesen történő gyorsításával nem hiszi, hogy jogászként egyetérthetne.