Börtön járna a feketemunkáért

Gyorsított eljárás keretében terjesztette a parlament elé tegnap a román kormány a munkaerőpiac rugalmassá tételét célzó jogszabály-módosításokat. A szakszervezetek és az ellenzék által vitatott módosításokat a kormány úgynevezett felelősségvállalás keretében nyújtotta be.

A parlamenti vita elkerülésére használt procedúra szabályai szerint az ellenzéknek három napja van arra, hogy bizalmatlansági indítványt terjesszen elő, amennyiben nem ért egyet a benyújtott jogszabálytervezettel. Ha a parlament többsége elfogadja az indítványt, a Demokrata Liberális Pártból, az RMDSZ-ből és a Románia Haladásáért Nemzeti Szövetségből (UNPR) álló – a parlamentben a nemzeti kisebbségek képviselői által is támogatott – kormány megbukik. A parlamenti erőviszonyok tükrében azonban a bizalmatlansági indítvány sikertelen lesz, ami így a változások hatálybalépését jelenti.

Emil Boc kormányfő reményei szerint a 144 módosítás révén rugalmasabbá váló munkaerőpiacon jóval könnyebben lehet majd új munkahelyeket teremteni. A koalíciós partner RMDSZ másfél hete megválasztott új elnöke is a módosítások mellett érvelt. „Ha befektetőket, tőkét akarunk vonzani az országba, akkor egyenlő mértékben kell támogatnunk a munkavállalókat és a befektetőket is” – mondta Kelemen Hunor.

„A kormány által beterjesztett módosítások elsősorban a munkaadók érdekeit szolgálják” – nyilatkozta lapunknak Pászkán Zsolt. A Románia-szakértő elmondta: a tervezetet a külföldi befektetők véleményét tolmácsoló román–amerikai kereskedelmi kamara nyomására fogadta el a kabinet. A módosítások révén könnyebbé válnak az elbocsátások azzal, hogy a felmondásoknál a teljesítményi kritériumot a szociális szempontok fölé helyezik. Eddig ugyanis a leépítéseknél előfordulhatott, hogy a rossz teljesítményt nyújtó, de többgyermekes dolgozó helyett a kiváló munkaerőnek bizonyuló, de családdal még nem rendelkező fiatal munkavállalót bocsátották el. Eddig az elbocsátások miatt indított perek 70 százalékát elvesztették a munkaadók, a teljesítményi kritériumok előtérbe kerülésével várhatóan csökken majd ez az arány – véli a szakértő.

A változtatások szigorítják a feketemunka szankcionálását is. A szerződés nélkül foglalkoztató cégek meghatározott ideig elesnek majd az állami, illetve uniós támogatásoktól, valamint nem vehetnek részt közbeszerzésekben sem. Az öt főnél több feketemunkást alkalmazó cég vezetőjét pedig akár egy-két évig tartó börtönbüntetésre is ítélhetik.

Növelik a feketemunka miatt kiszabott bírságok mértékét is. Az eddigi, 210–280 ezer forintnak megfelelő bírságok összegét az ötszörösére növelik. A szakszervezetek kifogásolják, hogy ezentúl a feketén dolgozó munkavállalóra is bírságot rónak ki, ez 35–70 ezer forintnak felel meg.

Megnövelik a próbaidő tartamát is, beosztottak esetében 30-ról 45, míg vezető posztoknál 90-ről 120 napra. A határozott időre szóló munkaszerződések maximális időtartama pedig két évről háromra nő. „A változtatást részben az indokolta, hogy számos EU-pályázat három évre szól, így a korábbi rendszerben két év után újabb szerződést kellett kötni a munkavállalókkal” – mondta a szakértő. Pászkán Zsolt ezzel kapcsolatban kiemelte: eddig igen alacsony volt a határozott idejű szerződések aránya. Az uniós átlag 15 százalék volt 2008-ban, míg Romániában csak 1,3 százalék.

Eddig a kollektív elbocsátás után 90 napig nem vehetett fel új munkaerőt a cég, így például új megrendelés esetén egy gyár az elbocsátott dolgozókat volt köteles visszavenni. Ez a kötelezettség mostantól megszűnik. A munkaidő és ezzel együtt a bérek csökkentésére is az eddigieknél nagyobb lehetőségük lesz a vállalatoknak. Nem lesz kötelező kollektív szerződést kötni országos szinten, ez jelentősen csorbítja a szakszervezetek érdekérvényesítő képességét. Az utóbbi napokban számos városban tüntetéseket szervező szakszervezetek szerint a javaslatok modern rabszolgaságot eredményeznek az országban.

A parlamenti viták kikerülésére, illetve a tervezetek gyorsított elfogadására lehetőséget adó felelősségvállalási eljárást a különböző megszorító intézkedéseknél, vagy olyan fontos jogszabályok elfogadásánál alkalmazta a kabinet, amelyeket a büntető vagy a polgári törvénykönyv módosításához voltak szükségesek.

A parlamenti viták kikerülésére, illetve a tervezetek gyorsított elfogadására lehetőséget adó felelősségvállalási eljárást a különböző megszorító intézkedéseknél, vagy olyan fontos jogszabályok elfogadásánál alkalmazta a kabinet, amelyeket a büntető vagy a polgári törvénykönyv módosításához voltak szükségesek. A munka törvénykönyvének módosításai - nem lesz kötelező a kollektív szerződés országos szinten

- a teljesítményi kritérium előtérbe kerülése az elbocsátásoknál

- a feketemunka szigorúbb szankcionálása

- a próbaidő meghosszabbítása

- a felmondási idő meghosszabbítása

- a határozott idejű munkaszerződések időtartamának növelése

- a kollektív elbocsátás szabályainak módosítása

- nagyobb lehetőség a munkaidő csökkentésére -->