Helyben járó munkaerőpiac
A foglalkoztatottak száma ugyanakkor enyhe emelkedést mutat éves alapon, a 3,776 milliós adat 26 ezerrel több az egy évvel ezelőttinél. Az őszi hónapokban azonban ennél is nagyobb volt a javulás, így összességében enyhe csalódást keltettek a friss számok. A KSH által mért 474 ezer munkanélküli pedig még mindig több a 12 hónappal korábbinál: 18 ezer fős növekedés következett be. Mindebből az látszik, hogy az aktivitás továbbra is emelkedik, vagyis egyre többen vesznek részt a munkaerőpiacon. Ez is csak éves visszatekintésben érvényes, mivel minden januárban nagy esés következik be az előző esztendő végéhez képest a nyugdíjba vonulás miatt. Ezzel a 75 év alatti korosztály aktivitási rátája 55,3, a 65 év alattiaké 62,3 százalékos volt; mindkettő 0,6 százalékpontot javult az előző évhez képest, a nők körében valamivel nagyobb volt az emelkedés, ez a gyesszabályok szigorodásának lehet a hatása.
A nemzetközi összehasonlításokhoz használt, 15–64 év közötti foglalkoztatásban csak nagyon enyhe, 0,3 százalékpontos elmozdulás volt felfelé a tavaly ilyenkori 55 százalékról. Továbbra is majdnem 10 százalékos tehát a lemaradásunk az uniós átlagtól, habár az Eurostat még nem közölt 2010 végi számokat. Európában egyébként főként a prosperáló német piac miatt javul a munkaerő-piaci helyzet. Magyarország viszont speciális helyzetben van: a múlt év tavasza óta felfutóban lévő ipari termelés, amelyet az export hajt, arányaiban csekély részt képvisel a foglalkoztatásból. A belső keresletre támaszkodó szektorok viszont továbbra sem bővülnek érdemben, mindössze a hanyatlás állt meg. Még az iparban is inkább a szabad kapacitások lekötése történt meg, valódi bővítés kevés vállalatnál zajlott le. A kilátások már kedvezőbbek, több nagyvállalat tervez bővítést Magyarországon, de ez csak később jelenik meg a munkaügyi számokban, ez évre még jócskán 10 százalék fölött maradhat az állástalanság szintje.
A válság hatása még mindig érezhető, alighanem mostanra merülnek ki az utolsó cégek, ezekben a hónapokban dőlnek el a dominósor utolsó tagjai – értékelte a jelentést lapunknak Csaposs Noémi. A Select Humánerőforrás Kft. ügyvezető-tulajdonosa hozzátette: látni ugyanakkor azt is, hogy a vállalatok egy része már növekszik, ez növeli a foglalkoztatottságot is.
Piaci körülmények között a kormányok direkt módon nem nagyon szólhatnak bele a munkaerő-piaci folyamatok alakulásába, ugyanakkor számos indirekt lépésre van mód. Amit ilyenkor a gazdaságpolitika megtehet, az a növekedési pályára álló vállalkozások serkentése. Ezt a folyamatot most pályázatok segítik, amelyeknek hatására, eredményére azonban még várni kell – fejtette ki Csaposs. A szakértő hozzátette: a másik hatékony módszer az innovatív foglalkoztatási formák lehetőségének megteremtése, hogy a teljes állásban elhelyezkedni nem tudók se maradjanak távol a munkaerőpiactól. Ilyen a részmunkaidős alkalmazás, a közfoglalkoztatás, és fontos a képzés, átképzés. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeknek az atipikus formáknak a munkajogi háttere megvan a magyar jogrendben, de a foglalkoztatási kultúrában nem terjedtek el – mondta el Csaposs Noémi.
Csaposs szerint a cégek gyakran azért nem vesznek fel munkaerőt, mert nem tudnak előre tervezni, s a jelenlegi jogszabályok szerint drága és körülményes valakit elbocsátani. Ha ezeken a szabályokon javítanának, akkor az első ránézésre nem kedvezne a munkavállalóknak, de könnyebben beléphetnének a cégekhez, ahol bizonyítási lehetőséget kapnának. Más államokban, például Németországban több kategóriára osztják a munkavállalókat, akik közül a régebbi, jól bevált munkaerőt nehezebb elbocsátani, a frissen felvetteket pedig könynyebb. Ezáltal azonban a kezdők is lehetőséghez juthatnak. Rövid távon nagyobb siker érhető el, ha nem az örökös foglalkoztatást tűzi ki célul a rendszer, hanem egy olyan ideiglenes elhelyezkedést, mely egyben hozzásegíti a munkavállalót egy tartósabb foglalkoztatás eléréséhez – tette hozzá az ügyvezető.
Közfoglalkoztatás: fő cél a versenyszféra
A foglalkoztatás bővülését kívánja előmozdítani, a hátrányos helyzetű térségek gyakran képzetlen embereit szeretné bevonni a munkaerőpiacra a január elsejétől jelentősen átalakult új közfoglalkoztatási rendszer, amely szigorúbb feltételekkel ösztönöz munkára. Ha valaki egy évben nem dolgozik legalább harminc napot, vagy nem vesz részt hat hónapot meghaladó képzésben, az nem jogosult a következő esztendőben ellátásra.A fő cél a versenyszférában történő elhelyezkedés – hangsúlyozta többször is Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Ennek érdekében az új rendszer a korábbiaknál jobban támogatja a közfoglalkoztatásban részt vevő vállalkozásokat.
Illés Zoltán környezetvédelemért felelős államtitkár korábban kifejtette: a kormány jelentős szerepet szán a közfoglalkoztatásnak a megújuló ár- és belvízvédelmi rendszerben.
A fő cél a versenyszférában történő elhelyezkedés – hangsúlyozta többször is Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Ennek érdekében az új rendszer a korábbiaknál jobban támogatja a közfoglalkoztatásban részt vevő vállalkozásokat.
Illés Zoltán környezetvédelemért felelős államtitkár korábban kifejtette: a kormány jelentős szerepet szán a közfoglalkoztatásnak a megújuló ár- és belvízvédelmi rendszerben. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.