Kétharmados többség számít reálbércsökkenésre

A Komplex Fogyasztói Bizalom Index csökkenő tendenciája folytatódott 2011 márciusában is, 17 pontos csökkenéssel jelenleg 140,5 pont az értéke.  A Fogyasztói Várakozások Indexe alakulásában a tavalyi év végén megfigyelhető csökkenés 2011 első negyedévében is folytatódott. A mutató mintegy 20 ponttal esett, jelenleg 170,8 pont az értéke. A visszaesés oka, hogy romlott a háztartások várt pénzügyi helyzetének és az ország gazdasági helyzetének megítélése. Utóbbi esetében különösen a rövid távú, vagyis 12 hónapra vonatkozó várakozások romlottak. A Vásárlási Hajlandóság Index esetében is jelentős visszaesés történt 2011 márciusában, 14 pontos csökkenéssel 106,7 ponton állt. 

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatban 2011 márciusában tovább emelkedett a ráta növekedésére számítók aránya az előző negyedévhez képest. A lakosság közel fele (44 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére, míg korábban egyharmaduk vélekedett így. Az inflációs várakozások még kedvezőtlenebb képet mutatnak, mint korábban. A lakosság túlnyomó része (89 százalék) az árak emelkedését várja. A válaszadók átlagosan 13 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.

„2010 őszén megtört a fogyasztói bizalom, ami az elmúlt hónapokban még tovább csökkent. A vásárlási hajlandóság a válság mélypontján, 2009. márciusban mért szinten van. Ennek oka elsősorban a makrogazdaság alakulása, melyben kiemelt szerep jut az infláció növekedésének, a benzin-, valamint az élelmiszer árak emelkedése” – mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek. A megkérdezettek közel kétharmada (62 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, vagyis a reáljövedelmük csökkenésére számítanak. A hitelfelvételi kedv is csökkent. A lakosság harmada úgy gondolja, most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, 60 százalékuk pedig soha nem venne fel hitelt. Ennek háttérben az áll, hogy a lakosság közel fele (44 százalék) a hitelkamatok növekedésére számít a következő 12 hónapban.

A vélemények a megtakarításokról szintén alig változtak az előző negyedévhez képest. A válaszadók 39 százaléka bizonytalan, hogy korábban tervezett vásárlásra felhasználja a megtakarításait, 23 százalék szerint pedig most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.

Stagnált a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya. Most 52 százalék az arányuk, tehát továbbra is minden második magyar venne lakást. Tízből négyen jó befektetésnek tartják a lakásvásárlást. A lakásuk eladását mindössze 8 százalék tartja érdemesnek.