Nehéz hetek várnak az euróra

A baljós hír ezúttal Spanyolországból érkezett, amelynek államadósság-osztályzatát egy fokozattal, AA1-ről AA2-re rontotta le a Moody’s, egyúttal fenntartotta annak negatív kilátását.

A hitelminősítő intézet elsősorban azzal indokolta döntését, hogy a spanyol kormány által eddig becsült 20 milliárd eurónál lényegesen többe, 40-50 milliárdba kerülhet az ingatlanpiaci válság miatt kritikus helyzetbe került bankszektor szanálása. Ez azt jelentené, hogy a már eddig folyósított 15 milliárd eurón felül újabb tízmilliárdokkal kellene kisegíteni az államnak a bankokat, ami tovább növelné a költségvetés hiányát.

A probléma súlyát jelzi, hogy a spanyol központi bank szerint a beragadt hitelek állománya összességében elérheti a 100 milliárd eurót.
Bár a spanyol államadósság-besorolás még a leminősítés után is a harmadik legjobbnak számít a Moody’snál, a piacok érzékenyen reagáltak a történtekre: az euró gyengült, a tízéves spanyol államkötvények kamatai pedig növekedésnek indultak. Ráadásul a héten a többi dél-európai állam háza tájékáról is sorra érkeztek a rossz hírek: a kétéves portugál államkötvény hozama évtizedes csúcsot döntött, és a görögök is csak emelkedő kamattal tudtak túladni kincstárjegyeiken. A helléneknél a munkanélküliség történelmi csúcsra szökött, miközben a Moody’s hétfőn egyszerre három fokozattal, mélyen spekulatív szintre minősítette le államadósságuk eddig sem befektetésre ajánlott besorolását.

A történések miatt igencsak feszült hangulatban kerül sor a mai euróövezeti csúcsra, ahol éppen a krízis leküzdése és a jövőbeni válságok megelőzése érdekében meghozandó lépésekről vitáznak majd a kormányfők. A középpontban egyrészt a bajba került tagállamok kisegítésére szolgáló uniós mentőöv központi eleme, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kibővítése áll, amelynek 440 milliárdos keretéből jelenleg „csak” mintegy 250 milliárd eurót lehet felhasználni. Az EFSF – a már korábban az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét kérő görögök és írek mellett – a portugálokat még elbírná, az euróövezet negyedik legnagyobb gazdaságának számító spanyol állam kisegítésére viszont már szűkös lenne. Igaz, míg Portugália bedőlését egyre elkerülhetetlenebbnek tartják elemzők – a héten már az ottani kormány is elviselhetetlennek nevezte a tartósan magas kamatszintet –, addig Spanyolország esetében ez egyelőre csak távolabbi eshetőségnek tűnik.

Az euróövezeti csúcs témája lesz a február elején bemutatott német–francia versenyképességi paktum is. Ebben a két állam eredetileg – sok tagország tiltakozását kiváltva – olyan gazdaságpolitikai együttműködésre tett javaslatot, amelynek értelmében az eddig nemzeti hatáskörbe tartozó kérdésekben – például nyugdíj, adózás, bérezés – is össze kellene hangolniuk politikájukat az eurózóna államainak.

Hiány: dobogós helyen Spanyolország

A spanyol költségvetési hiány – bár csökkenő tendenciát mutat – tavaly 9,2 százalékra rúgott, ez az ír és a görög után a harmadik legmagasabb érték az euróövezetben. A GDP a tavalyi 0,1 százalékos zsugorodás után az idén mindössze 0,8 százalékkal fog növekedni az Európai Bizottság becslései szerint, miközben a munkanélküliség továbbra is a rekordszintet jelentő 20 százalékon áll. Bár a tavaly 64 százalékot kitevő GDP-arányos államadósság relatíve alacsonynak számít az euróövezeten belül, a 2009-es 55,2 százalékos értékhez képest jelentős emelkedést mutat, ráadásul az IMF korábban további növekedést jelzett előre.