Több tőke érkezett tavaly

A várakozásoknak megfelelően pozitív trendekről árulkodnak a tavalyi folyó fizetési mérleg fontosabb számai. A Világgazdaság értesülései szerint 1,8 milliárdos volt az aktívum, 3,2 milliárd euróra rúgott a finanszírozási többlet, s 1,4 milliárdos volt a tőkemérleg. A működő tőke ki- és beáramlásának egyenlege 1,25 milliárd euró volt.

Tavaly nettó 2,1 milliárd eurót tett ki hazánkban a külföldi működőtőke-beáramlás, illetve 860 milliót a nettó tőkeexport értéke – tudta meg a Világgazdaság. A hivatalos adat március 31-én, a tavalyi folyó fizetési mérleg közzétételével jön ki. A be- és a kiáramlás még annak fényében sem kiváló, hogy a külföldi működőtőke-befektetések valójában egy-két-három évvel az előkészítő tárgyalások megkezdése után realizálódnak. Más szóval: a beáramlás konkrét értéke csúszva jelentkezik a statisztikákban.

Erre hívja fel a figyelmet az adat kapcsán két szakértő is, Dirk Wölfer, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs igazgatója és Dávid Péter, az AmCham vezérigazgatója is. Utóbbi szakember lapunknak úgy fogalmazott: nem csak Magyarországon, globálisan is megfigyelhető a közvetlen működőtőke-áramlás lassulása, a szakmai és pénzügyi befektetők óvatossága az elmúlt két évben. Tény, az UNCTAD előrejelzése szerint tavaly csak stagnált – az előző időszaki visszaesés miatt kialakult alacsony bázison – a globális FDI-áramlás. S például a korábbi időszakban a befektetők egyik kedvencének tartott Szlovákiában 2010-ben az előző év alig felére esett vissza a beáramlás értéke (VG, 2011. március 9.), ám Magyarországon más a helyzet: 2009-ben a külföldiek nettó közvetlen tőkebefektetésének értéke a tavalyitól elmaradva 1,55 milliárd euró volt, igaz, a tőkeexporté a 2010-ben mértnek majdnem a duplája.

Habár az csak jóval később derül ki, hogy milyen volt a tavalyi beáramlás relációs összetétele, azt megtudtuk, hogy a német tőke ismét hangsúlyos szerepet játszott benne. Dirk Wölfer elmondta: Németországból tavaly rekordösszegű, mintegy 2,2 milliárd eurónyi működő tőke érkezett Magyarországra. (Ez német statisztikai adat, s benne van az a tőke is, amelyet nem közvetlenül, hanem például Hollandián keresztül megfuttatva, közvetetten fektettek be hazánkban a német cégek.) Részben a Mercedes kecskeméti projektje, részben több német beruházás befejezése is közrejátszott a kiváló adatban. Wölfer szerint azonban a tendencia az elszámolás metodikájától látszik: egy évvel ezelőtthöz képest megduplázódott a német eredetű FDI beáramlása Magyarországra. Pozitív az is, hogy a tavalyi összeg fele már itt lévő cégek újra befektetett jövedelmeiből valósult meg. Utóbbiak 2004 óta évente mintegy egymilliárd euró körüli szintet érnek el, ez látványosan bizonyítja, hogy hosszú távú együttműködésre törekszenek az idetelepülő német cégek, s nem rövid távú haszonszerzésre.

Hasonlóak Dávid Péter tapasztalatai. A Magyarországra korábban zöldmezős beruházással gyártókapacitást hozó cégek közül is egyre többen keresik a régiós beszállítóvá válás útját-módját. Például egy Szigetszentmiklóson high-tech berendezéseket gyártó és innen nyolcvan országba exportáló amerikai cég most olyan vállalkozásokat keres, amelyek szintén innen exportálnának bonyolult technológiát a világba.

Mindez nem jelenti azt, hogy minden rendben lenne – derül ki a szakértők szavaiból. A német cégek a jelenlegi gazdasági helyzetet továbbra is nagyon gyengének látják, bár a jövőt illetően egyre inkább bizakodók – sorolta Wölfer. A gazdaságpolitika deklarált céljait többnyire helyeslik, bár több fontos területen továbbra is várnak világos, megbízható paraméterekre, a konkrét intézkedések ismertetésére. Emellett a jogbiztonság vagy az egyenlő, átlátható versenyfeltételek biztosítása is olyan téma, ahol vissza kell szerezni a befektetők bizalmát – hívta fel a figyelmet a DUIHK igazgatója.

Magyarországnak továbbra is vannak versenyelőnyei, mint a nagyon fejlett infrastruktúra, a jó minőségű szakképzés, a jól képzett, nyelveket beszélő munkaerő vagy a vonzó életminőség. Erről már Dávid Péter beszélt. S bár tény, hogy vannak olyan negatív visszhangot kiváltó intézkedések, mint a válságadó, ám ha legalább a 2013 utáni időszakban látják a kivezetés menetét a befektetők, „valószínűleg lenyelik ezt a békát” – mondta. A befektetők szeretnék látni emellett a strukturális reformok irányait is. Nem segíti a Magyarország melletti pozitív befektetői döntések megszületését az sem, hogy a magyar bankok nehezen szánják rá magukat a hitelnyújtásra – sorolta a befektetői környezet milyenségét negatívan befolyásoló tényezőket az AmCham vezérigazgatója. S szükség lenne a Külgazdasági Hivatal mielőbbi startjára is – tette hozzá. Ami pedig a politikai nyilatkozatokat illeti, a befektetők abból indulnak ki, amit a Bloomberg vagy éppen a Moody’s elemzői mondanak, szerintük pedig a helyén kell kezelni ezeket.

A külső egyensúly látványos javulását a külkereskedelmi folyamatok alapozták meg; a már nyilvánosságra hozott adatok alapján a külkereskedelmi többlet elérte az 5,5 milliárd eurót, a szolgáltatásokkal együtt pedig még ennél is nagyobb volt.

A jövedelemkiáramlás a válság és a különadók hatásaként viszont alacsony maradt, mivel eleve kevesebb profit keletkezett a külföldi tulajdonú cégeknél.

A gazdaság tehát tovább növelte finanszírozási többletét, amely már 3,2 milliárd eurót ért el, míg a válság előtt jellemzően egyre növekvő hiány mutatkozott. A fordulatban szerepet játszott, hogy az Európai Uniótól évről évre növekvő öszszegű transzfer érkezik a magyar gazdaságba. Ennek köszönhetően a tőkemérleg 2010-ben 1,412 milliárd eurós többlettel zárt.

A külső egyensúly látványos javulását a külkereskedelmi folyamatok alapozták meg; a már nyilvánosságra hozott adatok alapján a külkereskedelmi többlet elérte az 5,5 milliárd eurót, a szolgáltatásokkal együtt pedig még ennél is nagyobb volt.

A jövedelemkiáramlás a válság és a különadók hatásaként viszont alacsony maradt, mivel eleve kevesebb profit keletkezett a külföldi tulajdonú cégeknél.

A gazdaság tehát tovább növelte finanszírozási többletét, amely már 3,2 milliárd eurót ért el, míg a válság előtt jellemzően egyre növekvő hiány mutatkozott. A fordulatban szerepet játszott, hogy az Európai Uniótól évről évre növekvő öszszegű transzfer érkezik a magyar gazdaságba. Ennek köszönhetően a tőkemérleg 2010-ben 1,412 milliárd eurós többlettel zárt.-->