Az izlandiak inkább halásznak, de nem fizetnek

Az ügy következő állomása az Izland és az Európai Unió együttműködésére felügyelő testület, az EFTA Felügyelő Hatóságának (ESA) bírósága lesz. Hírügynökség jelentések szerint vasárnap kiderült - a szombati népszavazáson leadott szavazatok túlnyomó többségének összeszámlálása után -, hogy mintegy 60 százalékos a "nem" szavazatok aránya.

Johanna Sigurdardottir izlandi miniszterelnök vasárnap tévényilatkozatban elismerte az eredményt, és azt mondta, hogy "a legrosszabb lehetőséget választották. A szavazás megosztotta az országot". Úgy vélte, az elutasítás legalább egy-két évvel meghosszabbítja a gazdasági bizonytalanságot. Nem szólt arról, hogy kormánya le akarna mondani, hanem arról beszélt, hogy "minden lehetőt meg kell tennünk, megelőzni a gazdasági és politikai káoszt, amihez ez a szavazási eredmény vezethet".

Az 5 milliárd dolláros adósság abból keletkezett, hogy a brit és a holland kormány kárpótolta állampolgárait, akik elvesztették betétjeiket, amikor az izlandi Landsbanki is csődbe ment 2008-ban - az egyik a három izlandi bank közül, amelyet a nemzetközi hitelválság padlóra küldött. Az "Icesave" internetes takarékszámla-csomagja népszerű volt külföldiek között, és az összeomláskor 340 ezer brit és holland betétes vesztette el a pénzét. Az izlandi szavazópolgárok többsége azonban úgy gondolja, nem lehet az izlandi adófizetőket kényszeríteni, hogy állják a felelőtlen bankárok számláját - írta a Reuters hírügynökség.

Tavaly márciusban már volt egy népszavazás Izlandon ebben az ügyben, az is a "nem"szavazatok többségét hozta. Az izlandi parlament idén februárra kidolgozott egy új változatot, de a köztársasági elnök nem írta alá, így került sor az újabb népszavazásra.

A kormány és független közgazdászok szerint is az adósság rendezése nélkül Izland aligha térhet vissza a nemzetközi tőkepiacra finanszírozásért. Az Icesave-ügy miatt megállt az ország EU-csatlakozási folyamata is, és a hivatalos külföldi támogatás sem működik.

Miután Izland bankrendszere a nemzetközi pénzügyi piacok 2008 őszi leolvadásakor tönkrement, a Nemzetközi Valutaalap és az észak-európai országok 2008. novemberben 4,5 milliárd dolláros készenléti hitelkeretet adtak össze Izlandnak, de kezdeti kifizetések után a leállították a hitelprogramot az Icesave-ügy megoldatlansága miatt. Egyelőre a fizetési mérleg tőkeszámlájának állami ellenőrzése tartja csak Izlandon a külföldi befektetők pénzét, de az ország ezzel is kizárja magát a nemzetközi tőkeáramlásból. A nemzetközi hitelminősítők korábban közölték, hogy a "nem" szavazat miatt kénytelenek lesznek tovább leértékelni Izland szuverén adósminőségét.

Mint ismeretes, 2008-ban a bankválság kirobbanásakor Geir Haarde akkori miniszterelnök azt tanácsolta polgárainak, hogy menjenek halászni, miután bedőlt az ország három legfontosabb bankja.