Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere az Index-nek adott interjújában kijelentette: „amikor Matolcsy György azt mondta, hogy jobbról előzzük az uniót nagyon pontosan fogalmazott, hiszen pont azt akarta mondani, hogy szabálytalanul csináljuk”.
Hozzátette: „nem jogi, vagy morális, hanem gazdasági értelemben, vagyis, hogy nem konvencionális gazdaságpolitikát folytatnak”.„A zavaró csak az, hogy míg a konvencionális le van írva könyvekben, és rendelkezünk róla nemzetközi tapasztalatokkal, addig a nem konvencionális gazdaságpolitikáról nem tudjuk, hogy mit jelent, és elég kevés felvilágosítást is kapunk róla” – vélekedett.
Mellár Tamás lapunknak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy „ a terv előtti gazdaságpolitika az adócsökkentésre épített, a személyi jövedelemadó és a társasági adó csökkentésére mint csodafegyverre tekintett a kormány. Ebből adódóan 4-6 százalékos GDP-növekedést vártak, amelyre a különadók későbbi kivezetését is alapozták”.
„Ehhez jönne még a foglalkoztatásban várt gyors bővülés is. A három célt azonban lehetetlen pótlólagos külső forrás nélkül elérni. Ennek beismeréseként tekintem a Széll Kálmán-tervet. Nagy valószínűséggel a 16 százalékos egykulcsos adó nem növeli olyan mértékben a keresletet, mint várják” húzta alá.
„Az ugyanis csak a felső jövedelmi kategóriákat érinti egyértelműen pozitívan, ezek viszont vagy megtakarítják a többletpénzeket, vagy importcikkekre költik, ami szintén nem javítja a magyar gazdaság helyzetét” – magyarázta.
Chikán Attila úgy vélekedett, „nincs kizárva, hogy előálljon egy négy-hat százalékos növekedés a következő években, de nem látszik, hogy ennek mi lesz a forrása”.
Arra a kérdésre, hogy a Fidesz Bajnaiék munkáját folytatta elmondta: „Egyes területeken mást nem is nagyon tudnának csinálni, mint folytatni. Fejre állna az egész rendszer, ha nem ezt tennék. Egy ország lassan fordul, mint az óceánjárók”.
„Nehezen fogadható el az az érvelés, hogy meglepetés érte Fideszt, amikor átvette a kormányrudat, mert ha a konkrét számokat nem is, azért az alapvető tendenciákat lehetett tudni” – szögezte le.
Chikán elmondta, nem lepte meg, hogy kimaradtunk a versenyképességi paktumból. „A kormány minden eddigi törekvése arra irányult, hogy minél nagyobb mozgásteret teremtsen magának szélességben és hosszúságban is, minden területen rajta akarja tartani a kezét, és lehetőleg minél rövidebb időre megkötni magát” – fejtette ki.
Mellár Tamás ugyanebben a kérdésben azt mondta, hogy „a távolmaradásnak lehetnek rövid távú előnyei, de hosszabb távon kár ettől remélni a versenyképességet. Amellett, hogy nem tudjuk érvényesíteni érdekeinket a harmonizáció során, a feketegazdaság és az offshore vállalkozók elleni küzdelem is nehezebb lesz számunkra”.
„A befektetők szemében a második fokozatú Európához fogunk tartozni. Nem érdemes példaként felhozni a szintén kimaradó Svédországot és Nagy-Britanniát, mert azok erős gazdaságok, stabil saját valutával” – tette hozzá.
Az euró bevezetésével kapcsolatban Chikán úgy vélekedett, hogy „az euró teljesen más alapokra helyezné a magyar gazdaságpolitikát. Függetlenül attól, hogy ebből mi lenne nekünk jó, vagy rossz - magam az előbbieket tartom nagyobb súlyúnak - az nyilvánvaló, hogy a kormányzat nem igyekszik olyan lépésekre, amelyek korlátozzák a mozgásterét”” – magyarázta. „Ettől függetlenül szerintem lehetnénk sokkal barátságosabbak a nemzetközi szervezetekkel, az Európai Uniótól az IMF-ig” – tette hozzá.
A kormányzat kettős kommunikációjának kapcsán elmondta: „egyértelmű, hogy van egy kettősség a kommunikációban: a kormány esetenként másképpen beszél külföldön és itthon. Ez addig nem baj, amíg konzisztens. Érthető, ha nem ugyanazzal akarja meggyőzni a kormány a magyar választókat, mint mondjuk a német gazdasági minisztert. A kettősséget persze hosszú távon és fontos kérdésekben nem könnyű fenntartani”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.