Fukusima után: Fél évig tartanak a gazdasági utórengések

Április elején még 167 700 család volt áram nélkül és legalább 200 ezer család folyóvíz nélkül Japánban a március 11-i földrengés és szökőár nyomán. A természeti katasztrófában összesen 46 ezer épület omlott össze vagy égett ki, és további 155 ezer szenvedett szerkezeti sérülést. A közlekedési infrastruktúrát is komoly károk érték. Kétezer közút, 56 híd és 26 vasútvonal rongálódott, vagy semmisült meg.

Az eddig bekövetkezett katasztrófákat alapul véve egy átmeneti gazdasági visszaesést követően fellendülésre lehet számítani Japánban a helyreállítási munkák gazdaságösztönző hatása miatt, de az áramszolgáltató kapacitásban és az ipari beszállítói csatornák működésében bekövetkezett károk késleltetik majd a fellendülés kezdetét és csökkentik annak mértékét. Az előző nagy katasztrófával, a kóbei földrengéssel összevetve azonban még így is az események felgyorsulása figyelhető meg. Közgazdászok most fellendülést várnak a helyreállítási munkák gazdaságösztönző hatásától, de ennek beindulása a kiesett áramtermelési kapacitás pótlása miatt akár az év végéig is elhúzódhat.

A földrengés és az azt követő szökőár által megrongált Fukusima-1 (Fukushima Dai-ichi) atomerőmű egyike volt a világ 25 legnagyobb atomerőművének. Hálózatra kapcsolt hat blokkjának áramtermelési kapacitása 4 696 megawatt volt. Ezekből négy megsemmisült. Az erőmű helyreállításáról a hatóságok a tengervizes hűtés alkalmazásával gyakorlatilag letettek, mivel az tönkreteszi a berendezéseket.

A Nomura Securities az 1951/52-es nagy áramhiányt alapul véve készített modellje szerint az áramkorlátozások 2-4 százalékkal is csökkenthetik Japán ipari termelését az energiaigényes nyári hónapokban.

Márciusban a japán ipari termelés a valaha mért legnagyobb havi visszaesést szenvedte el és két éves mélypontra esett vissza a földrengés által az ország ipari bázisban és az ellátási láncban okozott károk miatt. A JPMorgan globális ipari termelési indexe márciusban - részben Japánnak tulajdonított módon - hat havi mélypontra esett, 54,7 pontra a februári 59,2 pontról.

Gazdaságlassító hatások a keresleti oldalon is jelentkeznek. Az autóeladások márciusban 40 százalékkal esetek vissza a japán polgárok krízis idején tanúsított önmegtartóztató magatartása miatt. Egyes áruházláncok eladásai pedig 30 százalékkal is zuhantak. Így volt ez a kóbei földrengés után is, amikor a lakossági fogyasztás egy hónap alatt 4,9 százalékkal csökkent. Japán elektromos energia szükségletének 25 százalékát fedezi atomenergiával. A természeti katasztrófa miatt elektromos energia termelési kapacitásának öt százalékát veszítette el véglegesen - írta egy március közepi elemzésében a Wall Street Journal Japan Real Time című online kiadása - amit fosszilis energiahordozókkal lesz kénytelen pótolni.

Mivel Japán, Dél-Korea, Kína és Tajvan szoros termelési és beszállítói közösséget alkot, ezért minden szállítási és logisztikai fennakadás egységében érinti az egész térséget. Miután pedig a térség maga domináns szerepet játszik a világ ipari termelésében, a Japánt ért megrázkódtatásnak globális léptékű gazdasági utórengései Ken Courtis, a Goldman Sachs egykori Ázsiáért felelős alelnöke, jelenleg a Keio Egyetem és a Tokió Egyetem előadója szerint még jó két negyedéven át érezhetőek lesznek.

A japán GDP 23 százalékát adja az ipari termelés. A kormány adatai szerint 2010-ben a GDP 3,9 százalékkal nőtt, de a negyedik negyedévében az előzőhöz képest 0,3 százalékkal, évesítve 1,1 százalékkal csökkent.