Idén kisebb a cafeteria keret - nézze meg, mi változott

A humánügyviteli  szoftverekkel foglalkozó cég nemcsak bérszámfejtést, hanem különféle HR nyilvántartási, valamint cafeteria adminisztrációs feladatokat is ellát outsourcing megbízások keretében. A felmérésben szereplő adatok mintegy 20 ezer munkavállaló cafeteria-választását tükrözik.

A csökkenés oka vélhetően a koncentráltabb költséggazdálkodás. Több esetben is megfigyelhető az év közbeni cafeteria keretcsökkentés. A munkáltatók ugyanis a bérek helyett egyszerűbben kurtíthatják meg a béren kívüli juttatási keretet.

Az öt legnépszerűbb cafeteria elem, az étkezési utalvány, az üdülési csekk, az egészségpénztár, a helyi bérlet és a nyugdíjpénztár, ezek együttvéve a keret 87,8 százalékát adják. A népszerű elemek mellett szól a minimális adminisztrációs igény és a felhasználás napi, életvitelhez köthető praktikuma. Második helyen áll az üdülési csekk, az ezt követő SZÉP kártyával -ami várhatóan 2011 második félévétől vehető igénybe- munkavállalónként további éves 300 ezer Ft keretösszeget lehet majd elszámolni az üdüléssel, pihenéssel, továbbá az éttermi vendéglátással, fürdőszolgáltatással, különböző egészségmegőrző, illetve -helyreállító szolgáltatással kapcsolatban. A kártyával a korábban a kultúra utalvánnyal igénybe vehető lehetőségek - színházjegy, múzeumi belépők is fizethetőek lesznek.

A 2010. november 16-án elfogadott jogszabály-módosítás szerint a korábbi juttatások közül a legnépszerűbbek megmaradtak, és egységesen 16 százalékos adóterhet viselnek a szuperbruttóra vetítve, ami a gyakorlatban 19,04-s költségszorzót jelent. (Tavaly a kedvezményes adóval terhelt juttatások után 25 százalékos adót kellett fizetni, míg például a hidegétkeztetési utalvány, az ajándékutalvány és a kultúrautalvány adóterhe 54 százalékos volt.)

Továbbra is adómentesen elszámolható a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, - ami kikerült az adóterhet nem viselő járandósági körből,- a védőoltás, illetve évi 50 ezer forintig a sportrendezvényre szóló belépőjegy vagy bérlet költsége. Ennek ellenére ezeket a cafeteria elemeket igen csekély mértékben - 0,2-0,3 százalékban - veszik igénybe a munkavállalók.

Az étkezési utalvány választási arányát (31,7%) tovább növelte, hogy meleg és hideg ételek vásárlásánál egyaránt fel lehet használni. A kedvezményes adóelszámolási limit maradt a havi 18 ezer, éves szinten 216 ezer forint. Ha az adóvonzattal is kalkulálunk, az éves bruttó felhasználási érték étkezési utalvány esetén közel 260 ezer. Tehát, ha egy munkavállaló a teljes étkezési keretfelhasználás mellett dönt, akkor átlagosan alig több mint 12 ezer forintja marad a további elemek finanszírozására.

A magas adókulcsok miatt a kultúra- és az ajándékutalvány választása gyakorlatilag eltűnt. 

A nyugdíjpénztári befizetések aránya évről évre 3 százalékkal csökken, de még így is az 5. legnépszerűbb elemnek számít. Ha a felhasználást a cafeteria költségkeret nem korlátozná, hosszú távon az önkéntes pénztári befizetések lennének azok a kompenzációs eszközök, amelyek jelentősen javítanának a munkavállalók egészségén,(lásd egészségpénztári hozzájárulások), illetve a nyugdíjpénztári befizetések támogatásával a nyugdíjba vonuláskor az állami nyugdíj kiegészítéseként igényelhető nyugdíjjáradék összegén.