László Csaba: 2008-ban bevezethettük volna az eurót

László Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a 2002-es kormányváltáskor Magyarország még nem volt tagja az EU-nak, így az eredményszemléletű (ESA) államháztartási hiány nem tartalmazta az MFB, más állami, önkormányzati vállatok, például a MÁV, BKV, Malév, és a PPP-konstrukciók miatt keletkezett többletadósságot, ami az előző kormány tevékenységéhez kapcsolódott. Hozzátette az államadósság növekedése 2000-2001-ben kezdődött, s ekkor indult el a később leállított kamattámogatás a lakásszektorban.

A volt pénzügyminiszter kifejtette, majd képviselői kérdésre is megerősítette: a 2002-es 100 napos programok után - kisebb kiigazítások megvalósításával - 2008-ra elérhetővé vált volna az euró bevezetése.

(Nem világos azonban, hogyan vezethettük volna be az eurót 2008-ra, ugyanis – ha az államadósságra és költségvetési hiányra vonatkozó elvárásoknak megfeleltünk volna – az inflációs kritériumnak Magyarország sosem felelt meg. A hazai pénzromlás üteme, illetve az EU által figyelt harmonizált fogyasztói árindexe (HCPI) 3,5 és 7,9 százalék között szóródott 2002 és 2008 között.
 
Az euróövezeti országok inflációja 2 és 3,7 százalék között volt. Nemhogy a legalacsonyabb 3 inflációs rátával rendelkező ország inflációját haladtuk meg több mint 1,5 százalékponttal – amely a maastrichti kritériumok közt szerepel –, hanem az eurózóna átlagát is. 2007-ben például 7,9 százalékos hazai HCPI mellett az euróövezetben 2,1 százalékot mértek.
 
Ismeretes, a 100 napos programot nem kisebb kiigazítások, hanem sorozatok megszorítások követték, azonban ezzel sem érhettünk el a maastrichti kritériumokat.)

A kérdések megválaszolása után László Csaba nyilatkozatot olvasott fel, amelyben rögzítette: a Parlament a rendelkezésére álló eszközökkel - mint például a bizottsági meghallgatás - kizárólag a politikai felelősség kérdésében hivatott véleményt alkotni. A kormány, így a miniszterek munkájáról az országgyűlési választások során közvetett módon a szavazópolgárok is véleményt alkothatnak - tette hozzá.

A bruttó nemzeti termékhez (GDP) viszonyított államadósság 2004 közepétől 2005. áprilisáig - pénzügyminiszterségéhez köthetően - 0,8 százalékponttal nőtt - mondta Draskovics Tibor korábbi pénzügyminiszter az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának 2002-2010 közötti  államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság hétfői ülésén.

Az államadósság beépülő, hosszú távú hatások eredménye, így például a 2001. évi lakástámogatás 50 milliárd forintos kezdő összege 2005-re 250 milliárd forintos költségvetési terhet jelentett - jelezte Draskovics Tibor. Megemlítette azt is, hogy a 2001. évi 100 százalékos köztisztviselő béremelés, a fegyveres testületek 70 százalékos béremelése ugyancsak beépült az államháztartási kiadásokba.

A volt pénzügyminiszter az államadósság tisztított arányát - azaz levonva például a magán-nyugdíjpénztári átalakítást, az MNB megnövekedett tartalékát - a jelenlegi 80 százalékos GDP arány helyett 70 százalékra tette.

Az államadósság Magyarországon az előbbiek szerint 2002-2010 között körülbelül 10 százalékponttal nőtt, miközben ugyanebben az időszakban Németországban 15 százalékponttal - magyarázta Draskovics Tibor.