Puha csődre készül Görögország

Lapértesülések szerint a fizetési határidők kitolását próbálja elérni privát hitelezőinél az egyre nagyobb adóssággal küzdő görög állam.
Az EU ezt ellenzi, de kész enyhíteni a nyomást.

Ahogy nő a Görögországra nehezedő adósságteher, úgy reppennek fel újabb és újabb hírek arról, hogy Athén is kezd megbarátkozni az államcsőd gondolatával. A Ta Nea helyi lap hétvégi száma azt állította: a kabinet már el is kezdte a tervek kidolgozását az adósságátstrukturálás egy „puhább” változatára, amely szerint külön-külön próbálnának megegyezni a privát hitelezőkkel a fizetési határidők kitolásáról. A megállapodásra október után kerülhet sor – ekkor búcsúzik ugyanis hivatalától Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, aki ellenzi az adósságátütemezést.

Ezzel nincs egyedül az EKB-ban: a hét végén például Jürgen Stark, az Európai Központi Bank igazgatóságának a tagja figyelmeztetett: ebben az esetben Görögország jó ideig nem kapna hitelt a pénzügyi piacokon, és valószínűleg újabb mentőövre lenne szüksége. Ráadásul az adósságteher csökkentése nem lenne gyógyír az államháztartás problémáira. Az egyetlen megoldás, ha Görögország végrehajtja a 110 milliárd eurós EU–IMF-hitelcsomag keretében elfogadott intézkedéstervet, és visszafizeti adósságait.

A piaci elemzők többsége úgy véli, utóbbira a továbbra is padlón lévő, az idén a gazdaság háromszázalékos visszaesésével számoló görög gazdaság nem lesz képes. Az államadósság a GDP 150 százalékára rúg. A bajt az EU is érzékeli, ezért állítólag már „nem utasítja el” azt a lehetőséget, hogy „új lépésekkel” könnyítse az ország adósságproblémáit. Lehetséges, hogy az IMF, az EU és az EKB „átdolgozza” a 110 milliárdos hitel feltételéül szabott reformcsomag egyes részeit – mondta a To Vima nevű helyi lapnak Panos Karvounis, az Európai Bizottság athéni főképviselője. Erre májusban sor kerülhet, amikor a csomag menetrendszerű felülvizsgálatával egyidejűleg elemzik a görög adósság helyzetét is.

A csőd elkerülését szolgáló intézkedések elsősorban a lakosságra raknak nem kis terheket: a görög kormány a napokban bejelentendő újabb intézkedéseivel mintegy 23 milliárd eurót kíván megtakarítani. Emellett – az IMF elvárásainak megfelelően – folytatja a privatizációt, amelytől négy éven belül 50 milliárd eurós bevételt vár.