Százmilliárdokat kockáztatunk az áfaügyben

Az Európai Bizottság még 2007 márciusában indított jogsértési eljárást Magyarországgal szemben. A vita egyes sajtóértesülések szerint százmilliárd forintos nagyságrendű adót is érinthet. Brüsszel azt kifogásolja, hogy a magyar szabályozás nincs összhangban a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló uniós irányelvvel, mivel lehetővé teszi a cégek adó-visszaigénylési joga érvényesítésének vég nélküli elhalasztását, annak ellenére, hogy az irányelv ezt csak egy alkalommal engedi meg – mondta lapunknak Lehóczki Balázs, a luxembourgi testület sajtóosztályának munkatársa. Ráadásul a magyar szabályozás oly módon sújtja az adó-visszaigénylési jog gyakorlásának elhalasztásával a vállalkozásokat, hogy közben a cégeket már az általuk szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások ellenértékének kézhezvétele előtt kényszeríti az áfa megfizetésére úgy, hogy az adó értékét az ügylet megfizetéséig az ügyletben részt vevő mindkét féltől elvonja.

Mindezzel az Európai Bizottság szerint a magyar jogszabály indokolatlan terhet hárít a vállalkozásokra, azok pénzügyi likviditását és profitabilitását csökkentve – emelte ki a bíróság munkatársa. Mivel az ügyben a hazánkkal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a bizottság az Európai Bírósághoz fordult. A tárgyalást előkészítő érvelésében Brüsszel úgy vélte, a hazai szabályozás sérti az adósemlegesség elvét, ráadásul azt sem biztosítja, hogy az adóalany „valaha is visszakapja” a különbözetet - számol be az MTI. Magyarország azonban a kereset elutasítását kérte. A védekező érvelés szerint az uniós szabályozás egyértelműen tagállami hatáskörbe rendeli a visszatérítés feltételeinek meghatározását, a szóban forgó nemzeti szabályozás pedig tiszteletben tartja az általános jogelveket. A terhet magyar meglátás szerint a számlák kifizetéséig valójában kizárólag az értékesítő viseli, ez azonban az uniós jogból következik, ráadásul összeegyeztethető az adósemlegesség elvével.

Magyar adóügyek

A regisztrációs adó kapcsán 2006-ban ellentétesnek találta a hazai szabályozást a közösségi joggal a bíróság. Egy évvel később az iparűzési adó ügyében megfelelőnek tartotta a magyar jogszabályokat. 2009-ben és 2010-ben három áfával kapcsolatos kérdésben utasította el a hazai szabályokat a testület.