A kormány sem tudja, ki felügyeli a külgazdaságot

Már a külgazdasági, külkereskedelmi szakmára is kihat az a felemás helyzet, hogy két – részben egymással rivalizáló – minisztériumhoz tartoznak a külkereskedelem háttérintézményei, állami támogatási csatornái, illetve esetenként még a partnerországokkal fenntartott gazdaságdiplomácia irányítása is. A többi között ez is kiolvasható volt a szakmát tömörítő Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) tegnapi budapesti közgyűlésén elhangzottakból. Példaként hozták fel, hogy a korábban a szövetségben – s annak elnökségében is – komoly szerepet vállaló, ma már a fejlesztési tárcához tartozó Eximbank és Mehib felfüggesztette a tagságát.

A szakma csalódottsága érzékelhető volt a fórumon. Ezen Dávid Imre elnök arról számolt be, hogy az elmúlt egy évben csak felemás sikereket tudott kiharcolni a külkereskedelmi tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten (beszállítóként) folytató hazai tulajdonú kis- és középvállalatokat képviselő MKSZ az új kormánynál. Azt jónak tartják, és egybevág a szövetség által a kormányváltáskor megfogalmazott célokkal, hogy államtitkár foglalkozik a területettel.

A szövetség ugyanakkor tart attól, hogy nem tesznek majd jót sem a folyamatban lévő ügyek megoldásának, sem általában a területnek a levegőben lógó változások: a gazdasági tárcán belül a külgazdasági államtitkár szerepének szűkítése a tőkeáramlásban, illetve az, hogy a külkereskedelem felügyeletével menet közben megbízott helyettese a hírek szerint hamarosan nagykövetként folytatja a pályafutását. (Hírek szerint ráadásul az NGM egy másik államtitkára is igyekszik legalább részben felügyelni a külgazdaságot.)

Kifejezetten csalódást jelent a szakmai szövetség által régebb óta sürgetett Magyar Főnix programmal kapcsolatos kormányzati álláspont. A kormányváltáskor a gazdasági tárca illetékesei még arról tárgyaltak a szövetséggel, hogy mintegy 400-600 millió forinttal is tudnák támogatni több ilyen – komplex tudásbázisú, a magyar termékek és szolgáltatások egyedi és/vagy rendszerbe foglalt exportját elősegíteni hivatott – kereskedőház létrejöttét. Ma azonban már legfeljebb 100 milliót tudnak e célra szánni.

Ez az összeg az MKSZ szerint legfeljebb arra elegendő, hogy egy meglévő, már bizonyított és hasonló profillal tevékenykedő céget fejlesszenek fel kereskedőházi profilúra. Ez lenne a Tesco Consulting, amelynek az ügyvezetője ki is dolgozta a projektet, erről meg is kezdődtek a tárgyalások, amelyek azonban megrekedtek.
A szövetség továbbra is igyekszik lobbizni annak érdekében, hogy előmozdítsa a hazai tulajdonú kkv-k külpiaccal kapcsolatos ügyét – hangoztatta a közgyűlésen Dávid Imre. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az államnak is erőteljesebb szolgáltató szerepet kellene ezen a téren vállalnia.
n N. Vadász Zsuzsa

Három tárca is felelős

Míg a kormányváltás előtt egy tárcához (a gazdaságihoz) tartozott a külgazdaság ügye (a kereskedelemfejlesztő és befektetésösztönző ügynökséggel, az ITD Hungaryvel együtt), s csak a külpiaci hálózatban játszott bizonyos szerepet egy másik minisztérium, a külügy, addig az Orbán-kormányban egy kifejezetten erős, a források java felett rendelkező fejlesztési minisztérium is komoly szerepet kapott. Egyrészt az NFM-hez tartozó MFB csoportba sorolták át a korábban már átkerült Eximbank és Mehib mellé az ITD-t. Másrészt Fellegi Tamás fejlesztési miniszter kapott kormánybiztosi megbízást három, a magyar külgazdaság számára meghatározó viszonylattal – a kí-naival, az orosszal és az ukránnal – való gazdasági kapcsolatok felügyeletére, irányítására.