ÁSZ: Miért tegyünk jelentést, ha senkit nem érdekel?

A gazdasági felemelkedésnek és az adósságcsapdából való kitörésnek egyik záloga a szigorú takarékosság, a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás. A számvevői munka jelentőségét tovább növeli, hogy a gazdasági válság következményeként erősödtek a társadalmi feszültségek, s az élet szinte minden területére jellemző, hogy változatlan vagy növekvő mennyiségű feladatot ugyanannyi vagy még a korábbiaknál is kevesebb erőforrás felhasználásával kell megvalósítani – áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közleményében.

Az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának elnöke az Állami Számvevőszék-ről szóló törvény felülvizsgálatában és újrakodifikálásában az Állami Számvevőszék elnökét közreműködésre kérte fel. Az Állami Számvevőszék dolgozik a javaslaton, és az alábbi kö-vetkeztetésekre jutott.

Az Állami Számvevőszékről szóló törvény 1989-ben lépett hatályba, az azóta eltelt több mint két évtized pedig rámutatott a jogszabály hiányosságaira. A jelenleg érvényes jogi szabályo-zás nagyban nehezíti a számvevőszéki jelenések hasznosulását. Ezt az okozza, hogy az ellen-őrzöttek gyakorlatilag jogi következmények nélkül tagadhatják meg az együttműködést a számvevőkkel, illetve az sem jár szankciókkal, ha a jelentések ajánlásait figyelmen kívül hagyják. Arra is volt példa, hogy a ÁSZ munkatársai egyszerűen nem kapták meg az ellenőr-zöttől az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat, ami lehetetlenné tette az ellenőrzés le-folytatását.

Az új Alaptörvényhez kapcsolódva szükségessé válik a sarkalatos törvények megalkotása. Olyan számvevőszéki törvényre van szükség, amely kezeli a fenti anomáliákat, és megszünte-ti a következmény-nélküliséget az ellenérzősekkel kapcsolatban.

A következmények nélküli ellenőrzések felszámolása azt követeli meg, hogy az ellenőrzési megállapítások súlyától függően szigorítani kell az ellenőrzött szervezet kötelezettségeit és felelősségét. Az új törvénytől elvárható, hogy a megengedő szabályokkal szemben előtérbe helyezze az eltérést nem engedő előírásokat, a már bekövetkezett jogellenes állapot megszün-tetésén túl pedig az esetlegesen következő hátrányok megelőzésére is hangsúlyt fektessen.

A közvagyon védelme erősítése érdekében szükséges, hogy a ÁSZ megfelelő jogi eszközökkel rendelkezzen az ellenőrzött szervezet jogellenes magatartásának következményeként elő-állott kárveszély megelőzésére, illetőleg a már bekövetkezett kár enyhítésére.

Az ÁSZ szerint az ellenőrzési megállapítások, javaslatok csak akkor hasznosulnak, ha a ÁSZ rendszeres visszajelzéseket kap az ellenőrzött szervezetektől. A számvevőszék a közpénz-ügyek legfőbb őre, de a jelenlegi szabályozásból épp a garanciális elemek hiányoznak, amik lehetővé tennék a közpénzek hatékony és gyakorlati következményekkel járó ellenőrzését.

A számvevőszéki jelentések következmény-nélkülisége ellentétes az erős állam koncepciójával is. Az Állami Számvevőszék nem bíróság, így ítéleteket sem hozhat, hivatalként magas színvonalú szakértői anyagaival tudja segíteni a jó kormányzást. Ezek hasznosulásához azonban arra van szükség, hogy a számvevők munkáját ne lehessen ellehe-tetleníteni, ajánlásaikat és megállapításaikat pedig figyelmen kívül hagyni.

A számvevőszék munkájának hasznosulásához szükség van arra, hogy átlátható legyen az ellenőrzési folyamat és közérthetőek legyenek a jelentések. Ehhez szükséges, hogy a számve-vőszék belső szervezeti struktúrája is letisztuljon, a felelősségi körök pedig egyértelműen el-határoltak legyenek.

A számvevőszék hatékony munkavégzéséhez szükséges az intézmény függetlenségének szavatolása és megerősítése. Az új törvénynek is ki kell állnia a függetlenség mellett, ide értve a személyi, a pénzügyi és az intézményi függetlenséget biztosító szabályokat (Az ÁSZ jelenlegi elnöke ugyanakkor, a közgazdász végzettségű Domokos László 1991 óta tagja a Fidesznek, 1998 óta országgyűlési képviselő, három cikluson át a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke volt – A szerk.)

A közlemény szerint a számvevőszéknek feladata a jól irányított állami működés elősegítése. Ehhez a következetes és szigorú ellenőrzések mellett arra is szükség van, hogy a korábbinál hangsúlyosabb legyen az Országgyűlés, annak bizottságai és az ellenőrzött szervezetek felé irányuló segítő, tanácsadó és javaslattevő szerep.