Finisben a mentőcsomag
A megállapodástervezet javarészt a már korábban kiszivárgott elemeket tartalmazza: így az árfolyamhatás mérséklése érdekében átmenetileg korlátoznák a törlesztési árfolyamot, a szociálisan rászorulók helyzetének kezelésére létrehoznák a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot, és feloldanák a kilakoltatási moratóriumot is. A pénzügyi szolgáltatók emellett vállalják, hogy a jelenleginél intenzívebben hitelezik a hazai kis- és középvállalkozásokat, és élénkítik a lakáscélú hitelezést is.
A törlesztési árfolyam korlátozása a szerződéskötéskor a 30 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó ingatlanokra vonatkozna: a svájci franknál 190, a japán jennél 1,99, az eurónál pedig 265 forint lenne az ideiglenes plafon. A piaci és törlesztési árfolyam közötti különbségre a pénzügyi szolgáltatók külön forinthitelt nyújtanának az ügyfeleiknek, vagyis az adósoknak az árfolyam-különbözetet vissza kellene téríteniük.
A létrehozandó Nemzeti Eszközkezelő Társaságra is meghatároz a megállapodástervezet szabályokat. Az adósok és a hitelezők együttesen kezdeményezhetnék az eszközkezelőnél a fedezetül felajánlott ingatlan eladását, mégpedig előre meghatározott szabályok szerint kiszámított áron. A számítás alapja nem túl bonyolult: Budapesten és a megyei jogú városokban a kölcsönszerződéskor megállapított forgalmi érték 55, városokban 50, községekben pedig 35 százalékán történhetne meg az értékesítés.
Az ingatlanpiaci zavarok – vagyis az ingatlanárak drasztikus mértékű csökkenése – megelőzése érdekében a hitelezők kvótákat kapnának a 30 millió forint forgalmi érték alatti lakásoknál, hogy ne kerüljön túl sok ingatlan egyszerre az amúgy sem éppen a virágkorát élő piacra.
A kkv- és lakáscélú hitelezés élénkítésének vállalásáért cserébe a bankok engedményt kaphatnának a pénzügyi szolgáltatókra kivetett különadóból, ám értelemszerűen ehhez is meg kell felelniük bizonyos feltételeknek. A kkv-hiteleknél az a szabály, amennyiben a szektornak nyújtott állomány a 2010. decemberi állapothoz képest 5 százalékot meghaladó mértékben növekszik, akkor az árfolyamszűrt növekmény 5 százaléka levonható a különadóból, ám a kedvezmény nem lehet több, mint az eredetileg fizetendő különteher 15 százaléka. (Fontos megkötés ugyanakkor, hogy a lombardtípusú (készpénz-, illetve betét- és értékpapír-fedezetű) hitelek nem tartoznak ebbe a körbe. A lakossági jelzáloghiteleknél pedig a 2011-ben folyósított kölcsön 5 százaléka vonható le a különadóból.
Romló portfóliók
A bajba került adósok problémája sürgős megoldásnak jól alátámasztják a banki hitelportfóliók minőségéről szóló felügyeleti statisztikák. Ezek szerint a nem problémamentes (problémás és külön figyelendő) háztartási hitelek állománya 2008–10 között több mint háromszorosára, 1719 milliárd forintra emelkedett, és csak tavaly több mint kétharmadával nőtt a mennyiségük.A felügyelet adatai szerint decemberben a lakossági hitelek 9,3 százaléka volt 90 napon túli csúszásban, a 90 napon belül nem teljesítők aránya pedig közel 16 százalékos volt az állományon belül.
A felügyelet adatai szerint decemberben a lakossági hitelek 9,3 százaléka volt 90 napon túli csúszásban, a 90 napon belül nem teljesítők aránya pedig közel 16 százalékos volt az állományon belül. Főbb pontok (a kormány és a bankszövetség megállapodásában) - a törlesztési árfolyam korlátozása a devizaalapú hiteleknél
- eszközkezelő társaság felállítása
- a kilakoltatási moratórium megszüntetése július 1-jétől
- a kkv-szektor hitelezésének élénkítése*
- a lakáshitelezés élénkítése*
* A szolgáltatóknak nyújtott különadó-kedvezményért cserébe.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.