Költségvetés: Megvalósult az ördögi szám

A helyi önkormányzatok egyenlegét nem tartalmazó, a számmisztika iránt fogékonyak körében valószínűleg némi riadalmat keltő április végi 666 milliárd forintos deficit ugyanis az év egészére kitűzött hiánycél 97 százalékának felel meg.

Az „ördögi szám” annak ellenére valósulhatott meg, hogy egyfelől a személyi jövedelemadóból és áfából származó bevételek elmaradtak a tavaly áprilisitól, másfelől pedig még mindig nem folytak be azok a gigantikus, több százmilliárd forintos tételek a büdzsébe, amelyek elősegíthetik a GDP 3 százaléka alatti hiánycél teljesülését. Ez utóbbiak közé tartozik egyebek mellett a magánnyugdíjpénztárak „visszatérő” vagyonából a büdzsébe átzsilipezett 529 milliárd forint, az immár véglegesített költségvetési zárolásoktól remélt 250 milliárd vagy az ágazati különadók bő 160 milliárd forintja.

Ha ezeket a tételeket a 2011-es deficitcélhoz viszonyítjuk, a második nyugdíjpillérből származó 529 milliárd forint a hiánycél közel 77 százalékának felel meg, a bankadóból még hátralévő szűk 150 milliárd 20-22 százalékot képvisel, a július 20-án és október 20-án esedékes ágazati különadók pedig 22-24 százalékot. E három jelentős bevételi forrás összege tehát az eredeti éves deficitcél bő 120 százalékát teszi ki, vagyis elvileg egy 220 százalékos hiányt is képesek lennének visszafaragni a múlt év végén vállalt, a költségvetési törvényben szereplő deficitre.

Erre ilyen formában remélhetőleg nem lesz szükség, ám borítékolható a csalódás azok számára, akik a költségvetési hiány szinten maradására számítanak. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előrejelzése szerint ugyanis az első fél év végére a hiány meghaladja az éves előirányzat 176 százalékát, és a harmadik negyedév végére is csak annak 144 százalékára süllyed. Ennek ellenére a tárcánál úgy számolnak, valóra válhat a költségvetési törvényben szereplő 687,4 milliárd forintos hiánycél.

Ami még az első négyhavi adatokat illeti: a szűk értelemben vett központi költségvetésnél csak az éves cél 73 százaléka halmozódott fel ebben az időszakban. Ez jól mutatja, hogy az államháztartás egészében egyelőre a társadalombiztosítási alapok húzzák fel a mutatót: hónapról hónapra 30-35 milliárd forinttal növelik ugyanis a deficit mértékét. Ez mindaddig így lesz, amíg – valamikor a nyár végén – be nem fut a már említett 529 milliárd a magánnyugdíjpénztáraktól. Kiss Roland

Alacsonyabb kiadások

A kedvező áprilisi egyenleg hátterében elsősorban az alacsonyabb büdzsékiadások húzódnak meg. Az előző év negyedik hónapjához képest 191 milliárd forint a megtakarítás, ez részben a költségvetési szervek spórolásának, részben egyszeri tételek (a tavalyi keresetkiegészítés második részlete vagy az országgyűlési választások költsége) kiesésének köszönhető. A 2010. áprilisihoz képest feleakkora volt az idei áprilisi kamatteher is, ez azonban a finanszírozás ütemezésével és – sajnos – nem tartós költségcsökkenéssel magyarázható.