Lagarde: a medencéből a világ tetejére
Míg az úszómedencében csak országos bajnoki bronzéremig segítette ez a jelmondat, addig a pénzügyi világban 55 éves korára egészen a trónig, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élére repítheti.
Az erősen Amerika-szimpatizánsnak tartott Lagarde korán megalapozta kapcsolatait a tengerentúlon, hiszen egyetemi ösztöndíjasként annál a William S. Cohen nevű kongresszusi képviselőnél dolgozott, aki korábban az elsők között kérte Richard Nixon egykori amerikai elnök felmentését a Watergate-ügy miatt.
Végül Párizsban szerzett jogászdiplomát, majd a neves amerikai Baker & McKenzie jogi iroda párizsi egységénél kezdett dolgozni. Hamarosan áttelepült a cég chicagói központjába, 1999-ben pedig át is vette az irányítását – ezzel ő lett a társaság történetének első női vezetője. Ekkor már a legnagyobb konszernek vezetőivel koccintgatott, és megtanulta, hogyan lehet közös nevezőre hozni a világ legkülönbözőbb részein élő nagy emberek eltérő álláspontjait – egy tulajdonság, amelyet az IMF vezetőjeként is hasznosíthatna. Befolyásának növekedését mutatja, hogy a The Wall Street Journal 2002-ben már az európai gazdaság öt vezető női személyisége között említette.
A nagypolitikával viszonylag későn, 2005-ben került kapcsolatba, amikor külkereskedelmi miniszter lett Dominique de Villepin kormányában. Az igazán nagy dobás azonban 2007 júniusában jött, amikor kinevezték gazdasági és pénzügyminiszternek. Lagarde azóta is élvezi Nicolas Sarkozy elnök bizalmát, így mára ő lett minden idők leghoszszabb ideje regnáló francia pénzügyminisztere. Elismertségét jelzi, hogy a Financial Times 2009-ben az év pénzügyminiszterévé választotta a gazdasági válság idején kifejtett tevékenységéért.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.