Az orvosok, a mechanikai, valamint az elektronikai mérnökök nem sokára engedély nélkül vállalhatnak munkát Németországban, hogy ezzel is mérsékeljék az egyre égetőbb szakemberhiányt. Ez idáig a német vállalkozások csak akkor tölthették be az EU-n kívüli munkavállalók a pozíciókat, ha évente kevesebb, mint 66 ezer eurót kerestek, vagy nem volt rá németországi, vagy uniós pályázó. A javaslatról szerdán tárgyal a német szövetségi parlament.
„Németországnak az egész világból szüksége van kvalifikált munkaerőre” – olvasható a javaslatban, amelyet a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szemléz. Nem kétséges, hogy a belső erőforrások kiaknázására - mint a fiatalok és idősek továbbképzése – is szükség van, de a demográfiai folyamatok azt mutatják, hogy mindez nem lesz elég. Első körben a javaslatban szereplő munkaköröknél szüntetik meg az engedélykötelességet. Egyebek mellett a jövedelemhatárt az eddigi 66-ról 40 ezer euróra csökkentik.
A jelenlegi koncepció mellett a kormány további lépéseket is tervez: a bürokratikus akadályok csökkentésével ösztönöznék a magasan képzett németországi munkaerő mobilizációját. A harmadik országból érkezők számára pedig egy úgynevezett „Kék-kártya” programot hoznak létre, amellyel vonzóbbá akarják tenni a németországi munkavállalást.
Németországban még a jó fizetés ellenére sem maradnak az orvosok, akik elsősorban a rossza munkakörülményekre panaszkodnak. A német egészségpénztárak adatai szerint az országban mintegy 800 orvosi álláshely betöltetlen. Jörg-Dietrich Hoppe, a német orvosi kamara elnöke arra figyelmeztetett, hogy a következő tíz évben akár ötvenezer doktor is hiányozhat, mert egyre többen mennek nyugdíjba. A tavaly megürült négyezer háziorvosi praxisból a biztosítók szövetségének adatai szerint legalább hétszázat nem sikerült betölteni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.