"Az EU fejlett gazdaságait áldozza fel az egység oltárán"

Tegnap éjjel véget ért csúcstalálkozón arról állapodtak meg az európai vezetők, hogy 109 milliárd eurós többletforrást fognak biztosítani a görögök számára az EFSF állandó alapból. Az uniós vezetők megállapodásukban viszont a korábbi híreszteléseknél nagyobb mértékű hozzájárulást várnak a politikusok a magán hitelezőktől, akiknek – a zárónyilatkozat szerint – három év alatt 37 milliárd euróval kell hozzájárulniuk a görögök kimentéséhez, így a csomag végső összege 146 milliárd euróra rúg. Ma a csomag részleteiről tárgyalnak az uniós vezetők.

A Pacific Investment Management Co. elemzője, Andrew Bosomworth szerint az uniós vezetők megállapodásának két oldala van. Ahogy fogalmaz: ha a könyvelő szemével nézzük a dolgokat, akkor nincs sok ok az örömre, hiszen a döntéssel a görög államadósság nem csökken fenntartható szintre. Ha viszont egy pszichológus szemével nézzük meg a döntést, akkor viszont erős és határozott döntés született.

A Citibank elemzői örvendetesnek tartják a rugalmasabb EFSF megteremtése érdekében hozott döntéseket, hiszen ez képes lesz segíteni a bankok és a tagállamok likviditásának megőrzésében, azt azonban elkeserítőnek tartják, hogy az uniós döntéshozók ezt a rugalmasságot nem támogatják. S negatívnak tartják azt is, hogy nem dőlt el, az EFSF mikortól lesz képes segíteni a bajba jutott államoknak, így Spanyolország és Olaszország problémáját egyelőre biztosan nem oldották meg.

Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász a The New York Times blogrovatában megjelent írása szerint az összes eurózóna tagállamnak tartania kell magát a fiskális célokhoz, növelniük kell a gazdaság versenyképességét, s fel kell számolniuk a makrogazdasági egyenlőtlenségeket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a mentőcsomagot kapott országokat leszámítva 2013-ig az összes államban a GDP 3 százaléka alá kell csökkenteni a hiányt. Ez pedig minden államban komoly megszorításokat jelent. Krugman úgy látja, hogy az uniós döntéshozók hajlandók feláldozni az EU erős gazdaságát egy egység fenntartása érdekében.

Túl nagy a görög banktulajdon

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb jelentése ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az európai adósságválság komolyan befolyásolja Kelet-Európa és Közép-Ázsia gazdasági kilátásait. A szervezet szerint a görög helyzet leginkább a dél-kelet európai államokat érinti érzékenyen. Bulgária bankszektorának mintegy harmadát, Romániában pedig 12 százaléka görög bankok – a Piraeus Bank SA, s az Alpha Bank SA - tulajdonában áll. Az EBRD megemlíti hazánkat is, amelynek gazdasági kilátásait a növekvő finanszírozási költségek és a nyugati gazdaságoktól való erős függés homályosítja el. A közép-európai régióban és a Baltikumban a szervezet idén 3,5 százalékos, jövőre pedig 3,4 százalékos GDP-bővüléssel számol.

Arra, hogy a mostani megállapodás ismét az eurózóna betegségeinek tüneti kezelését jelenti, több jel is utal. A német üzleti bizalmi index júliusban a vártnál nagyobb mértékben esett. Bár az európai gazdasági döntéshozók körében végzett felmérést még az uniós megállapodás előtt végezték. A müncheni Ifo intézet munkatársai elmondták, hogy a 7000 üzleti döntéshozó véleményén alapuló index előző hónapban 112,9-re csökkent, amely a legrosszabb érték az elmúlt kilenc hónapban.

A német jegybank szerepét betöltő Bundesbank héten közzétett elemzése szerint Európa legerősebb gazdaságában a kilátások továbbra is kedvezőek, s az erős belső kereslet kompenzálja az exportból származó bevétel.

Az elemzők szerint az Ifo-index csökkenése nem drámai, de a gazdasági boom várhatóan alábbhagy Németországban, s a következő negyedévekben további lassulásra lehet számítani. Az európai adósságválság a kilátásokat nem befolyásolja érdemben.

A csúcsértekezleten született megállapodás ugyanakkor megnyugtatta a befektetőket. Nem csak a tőzsdei indexek indultak emelkedésnek, de hatalmas mértékben csökkent az adósság- és költségvetési válsággal küszködő euróövezeti tagállamok adósságtörlesztési kockázatbiztosítási tranzakcióinak árazása a pénteki londoni kereskedésben.

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a görög szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama a pénteki londoni kereskedésben 1.660 bázispont környékén mozgott az előző napi, éppen kétezer bázispontos záró után. A görög CDS-díjszabás a hét elején még 2500 bázispont feletti rekordokon járt a londoni piacon.

Az görög csomag elfogadása után a legfontosabb kérdés az, hogy a nemzetközi hitelminősítők hogyan értékelik majd a megállapodást. A Standard&Poor’s és a Fitch értékelése szerint létezi olyan megoldás, hogy „részleges csőd” (A Fitch-nél „korlátozott” csődnek hívják). A Moody’s azonban határozottan kijelentette, ha a magánszektor bevonását kényszerítő erővel vonják be a rendezésbe, akkor azt teljes csődnek fogja minősíteni.