BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Barroso: Nagyon súlyos a helyzet - A kasszakulcs Berlinben van

Szokatlanul borúlátó nyilatkozatot tett José Manual Barroso, az Európai Bizottság elnöke az EU vezetőinek holnapi csúcstalálkozóját megelőzően.

"Senkinek ne legyenek illúziói, a helyzet nagyon súlyos. Válaszlépésekre van szükség, máskülönben a következményeket egész Európában és a kontinensen túl is érzékelik majd" – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke a görög válság kezelésére összehívott uniós csúcs előtt. Barroso a Reuters szerint burkoltan kritizálta Németországot, amikor leszögezte: a döntéshozóknak arról kell beszélniük, hogy mit tudnak és mit fognak tenni, nem pedig arról, hogy mit nem.

A Bizottság vezetője szerint a görög válság kezelésére adott válaszlépésnek biztosítania kell Athén államháztartásának stabilitását, az ország likviditását, a bankrendszer helyrehozatalát, valamint az EFSF nagyobb szerepvállalását a magánszektorral egyetemben. Mint arról beszámoltunk, a tervek szerint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) is hitelezhetné a bankokat azok feltőkésítése érdekében. A 440 milliárd eurós mentőalap bevetése mellett az uniós vezetők a második görög mentőcsomagról is dönthetnek, amelynek összege becslések szerint 80-120 milliárd euró között mozoghat.

Vélhetően a bankok megsegítése mellett az EFSF számára lehetővé tennék az államkötvények vásárlását a másodlagos piacon, az adósságsújtotta országok pedig a tervek szerint visszavásárolhatnák saját állampapírjaikat.

A gond az, hogy az EFSF működésének módosításához a nemzeti parlamentek jóváhagyására van szükség, ezt pedig nem feltétlenül tudja biztosítani Merkel kormánya, csakúgy, mint a finn és a holland törvényhozás. A kancellár eddig elutasított minden, az EFSF nagyobb bevonására vonatkozó javaslatot és tegnap is hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozó nem hoz majd azonnali, látványos megoldást Görögország számára.

Eközben a bankok is a maguk harcát vívják: az informátorok szerint a három évre kiterjedő futamidő hosszabbítások és egyéb lépések segítségével a pénzintézetek 40 milliárd eurónyi görög kifizetésről mondanak le. Ugyanakkor erős ellenállás várható az EU másik tervével szemben, amely szerint egy újonnan bevezetendő bankadóból finanszíroznák a görög mentőcsomagot. Banki források szerint a fő gond az, hogy ez a terv azokat a bankokat is sújtaná, amelyek nem rendelkeznek görög kitettséggel és ennélfogva jogi aggályok merülnek fel a javaslattal szemben.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.