Elmeszelt minket az EB: 50-100 milliárdot fizethet az állam

A Bíróság első alkalommal marasztalja el kötelezettségszegési eljárás keretében Magyarországot az uniós jog megsértése miatt. A Bíróság döntése értelmében az államnak ki kell fizetnie a becslések szerint mintegy 50-100 millió forintot a vállalkozásoknak, amelyek forgalmi adóját eddig visszatartotta.

A Bizottság a magyar ÁFA törvény adóvisszaigénylési szabályai miatt indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen. E szabályok szerint a cégek az államkasszába befizetendő ÁFA összegéből levonhatják a beszerzéseik után megfizetett ÁFA-t, és amennyiben a levonható ÁFA összege meghaladja a befizetendő adóét (nagy gyakorisággal például exportőröknél), úgy a vállalkozás a különbözet visszatérítését kérheti az államtól.

Abban az esetben viszont, ha a cég valamely beszerzése ellenértékét a hozzá kapcsolódó ÁFA-val együtt ténylegesen még nem fizette meg üzleti partnerének, úgy az ezen ügylet keretében felszámítandó ÁFA összegével csökkentenie kell az államtól visszaigényelhető adó összegét. Az el nem számolt ÁFA összege ekkor csak a következő adómegállapítási időszakban lesz visszaigényelhető, de csak akkor, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette a kérdéses beszerzés számláit.
 
A Bizottság úgy véli, hogy a magyar szabályozás nincs összhangban a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló uniós irányelvvel, mivel lehetővé teszi a cégek adóvisszaigénylési joga érvényesítésének vég nélküli elhalasztását, annak ellenére, hogy az uniós szerv szerint az irányelv ezt csak egy alkalommal engedi meg. Ráadásul a magyar szabályozás oly módon sújtja az adóvisszaigénylési jog gyakorlásának elhalasztásával a vállalkozásokat, hogy közben a cégeket már az általuk szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások ellenértékének kézhezvétele előtt kényszeríti az ÁFA megfizetésére úgy, hogy az adó összegét a beszerzés ellenértékének megfizetéséig az ügyletben részt vevő mindkét féltől elvonja. Mindezzel Brüsszel szerint a magyar jogszabály indokolatlan terhet hárít a vállalkozásokra, azok pénzügyi likviditását és profitabilitását csökkentve.

Mivel az ügyben a hazánkkal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a Bizottság az Európai Bírósághoz fordult.

A  csütörtökön meghozott ítéletében a Bíróság emlékeztet arra, hogy az adólevonási jog az ÁFA mechanizmusának szerves részét képezi, és főszabály szerint nem korlátozható. A Bíróság megállapítja, hogy a vállalkozásokat megillető, az üzleti partner által előzetesen felszámított adó levonásához való jog nemcsak a megfizetett, hanem a fizetendő ÁFA-ra is kiterjed. Az irányelv szerint ugyanis az ÁFA-fizetési kötelezettség, valamint az ahhoz kapcsolódó adólevonási jog abban az időpontban keletkezik, amikor a beszerzés megtörténik, függetlenül attól, hogy a beszerzés ellenértékét kifizették-e vagy sem.

E körülmények között a Bíróság kimondja, hogy az irányelv főszabály szerint nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy a beszerzések ellenértékének megfizetéséhez kössék az ÁFA-különbözet visszatérítéséhez való jog gyakorlását.

A Bíróság mindazonáltal megjegyzi, hogy a tagállamok az irányelvvel összhangban előírhatják az adóvisszaigénylési jog érvényesítésének elhalasztását, feltéve, hogy a cégek ilyen estekben is ésszerű határidőn belül megkapják az adóvisszatérítést. A Bíróság szerint azonban a magyar szabályozás alapján egyes cégek arra kényszerülhetnek, hogy több alkalommal és az ésszerű határidőn belül történő adóvisszatérítés követelményével ellenétes módon vigyék át a következő adómegállapítási időszakra a visszatérítendő adókülönbözetet.

Mindezek alapján a Bíróság megállapítja, hogy a magyar szabályozás nincs összhangban az irányelv rendelkezéseivel.

Magyarországnak az EU-hoz történt csatlakozása óta ez egyébként az első olyan kötelezettségszegési eljárás, amelyben hazánkat elmarasztalja az Európai Bíróság. Előzetes döntéshozatali eljárások keretében ugyanakkor a Bíróság már több magyar jogszabályról megállapította, hogy azok nincsenek (nem voltak) összhangban az uniós joggal.

Nem befolyásolja sem az idei, sem a jövő évi deficitcélt az Európai Bíróság döntése. Magyarország tartja a Széll Kálmán Tervben szereplő, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumban vállalt 2011-es 3 százalék alatti, és a 2012-es 2,5 százalékos államháztartási hiánycélt. A Kormány, amennyiben a jövő évet illetően mégis szükséges lenne, mérlegelni fogja a költségvetési bevételek növelése érdekében többek között a MOL részvénycsomag egy részének értékesíthetőségét.

Magyarország 2004-es Európai Unióhoz történő csatlakozása és 2010 júniusa között a hivatalban lévő kormányok nem tudták rendezni az áfa-visszatérítési szabályok uniós normákkal való összhangba állítását. Az Orbán-kormány hivatalba lépésekor már „csak” az Európai Bizottság Európai Bírósághoz benyújtott keresetét kapta meg.

Az Európai Bizottság 2007 márciusában indította meg Magyarországgal szemben a jogsértési eljárást, ennek ellenére az évek során nem történt érdemi előrelépés. A Bajnai-kormány először és egyben utoljára 2009 októberében közölte álláspontját, az ügyet azonban nem rendezte, a költségvetést és a vállalkozásokat érintő kérdést a jelenlegi kormányra hárította. Ezt követően döntött az Európai Bizottság a bírósági kereset benyújtása mellett, amelyet az éppen hivatalba lépő magyar kormány számára 2010. június 7-én kézbesítettek.

A Kormány az Európai Bíróság ítéletét tudomásul vette. A Nemzetgazdasági Minisztérium megteszi a szükséges intézkedéseket az áfa-szabályozást illetően, az alternatívákat a lehető legrövidebb időn belül a kormány elé terjeszti. Az NGM vizsgálja a bírósági döntés költségvetési kihatásait, azt azonban már most kijelenthetjük, hogy az ítélet nem befolyásolja az idei és a jövő évi hiánycélt - áll a tárca közleményében.