Figyelmeztető jel a foglalkoztatásban - Marad a "spájzolás"

A legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma 2011. január–májusban átlagosan 2 millió 667 ezer fő volt. Ugyanezen időszak alatt a bruttó átlagkeresetek 3,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 5,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A rendszeres – bónuszoktól megtisztított – bérek 4,4 százalékkal nőttek a versenyszférában az előző havi 3,8 százalékos növekedés után, ami annak köszönhető, hogy idén májusban két munkanappal több volt, mint egy évvel ezelőtt, így összességében nem jelez gyorsulást a bérkiáramlásban – vélekedett Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. A reálbérek 3,5 százalékkal emelkedtek.

A nagyobb béremelkedésből az Erste Bank elemzői sem következtetnek arra, hogy jelentős béroldali árnyomás van kialakulóban, mivel a számok a megváltozott közmunka rendszer, valamint a több munkanap hatását is tükrözik.

A várakozásokat meghaladó bérnövekedés „lényegében a magánszektor 6,4 százalékos bérdinamikájának köszönhető, ami viszont nagyrészt a vártnál magasabb prémium-kifizetések eredménye” – írja Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető közgazdásza azt várja, hogy idén a „magánszektorban a tavalyi alacsony szinthez képest magasabb, de így is visszafogott, 4-5% közötti bérnövekedés” lehet.

Elemzők egybehangzó véleménye szerint a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) nem fogják befolyásolni a béradatok a kamatláb tekintetében, ugyanis a bérek felől inflációs nyomás nincs az adatok alapján. „A munkaerőpiac felől nincs érzékelhető inflációs nyomás, a piaci szolgáltatások esetében 4 százalék alatti a bérnövekedés üteme. Az iparban gyorsult a bérnövekedés és a foglalkoztatás is nőtt, de a romló európai és globális növekedési kilátások mellett ez sem vezet érdemi inflációs veszélyhez” – véli Kondrát Zsolt. Suppan Gergely szerint a bérek alakulása nem okoz inflációs nyomást, ezért a jegybanki döntésekre feltehetően semleges hatással lehet.

Kondrát úgy látja, hogy „az adóváltozások miatti többletjövedelem nagy részét megtakarítják a háztartások, és ugyanígy tesznek majd – de nagyobb mértékben – a magánnyugdíj-pénztári kifizetésekkel is az év második felében”.

Kondrát szerint a cégek az adóváltoztatások hatását bérpolitikájukkal többé-kevésbé ellensúlyozták. Ez versenyképesebb bérszintet jelent a vállalatok számára, de a fogyasztást tekintve negatív. „Tetézi a problémákat az erős svájci frank is” – áll az elemzősben.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 140 400 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 98 600, a szellemi foglalkozásúaké 182 800) forint volt, átlagosan 5,1 százalékkal magasabb az előző évinél.

"A foglalkoztatottak száma 0,3 százalékkal csökkent, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható, mivel a közszférában 5 százalékkal csökkent a létszám. Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy a versenyszféra létszámnövekedése 1,5 százalékra lassult az előző havi 2,1 százalékról" – véli Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.