Merkel, a "hajcsár" - Megsarcolhatják a bankokat

Egyfajta salátacsomag készülhet az euróövezeti válság miatti mai csúcsértekezletre, melyet Herman van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke hívott össze a múlt héten. A csomag egy a válságkezelés költségeit finanszírozó bankadót, némi adósságcserét és újabb komoly tehervállalást tartalmazna. Ezenkívül egy alacsony kulcsú, három éven át fizetendő európai bankadó lehetőségét is vizsgálják majd.

Jean Leonetti, Franciaország európai ügyekért felelős minisztere megerősítette, hogy terítéken van egy speciális bankadó kivetésének a lehetősége, amely egyik forrása lenne a várhatóan 115 milliárd eurós második görög csomagnak. Az adó lehetővé tenné, hogy görögök követeléseik értékének csökkentése nélkül pénzhez jussanak a bankoktól. Évente 10 milliárd euró bevételt várnak a hitelintézetek megadóztatásától, ez azt jelenti, hogy 2014-ig összegyűlne az a 30 milliárd, amennyivel a magánhitelezők hozzájárulásaként a német kormány korábban számolt.

Az adó hátránya, hogy behajtása bonyolultnak tűnik, valamint a tetemes görög államkötvény-tartozásokat felhalmozó pénzintézeteket és a tartozással nem rendelkezőket egyformán terhelné. Az első mentőcsomag hitelkamatát a bankadó kivetésével egyidejűleg 3,5 százalékra csökkentenék – eredetileg 5,5 százalék volt a kamat, amelyet márciusban 4,5-re mérsékeltek –, és a jelenlegi görög államkötvényeket kötelező lenne újakra váltani minden görög banknak.

Kérdéses, hogy ez milyen reakciót váltana ki az Európai Központi Bankból (EKB), mivel kormányzótanácsának tagja, Ewald Nowotny keddi nyilatkozata szerint egy részleges, rövid ideig tartó görög államcsőd esetén folytathatnák az ország finanszírozását. Nem tudni, hogy ezzel a véleményével egyedül van-e – az EKB eddig elzárkózott ettől a lehetőségtől is.

Angela Merkel német kancellár álláspontja szerint a mai értekezleten nem születhet kielégítő megoldás a válság kezelésére, mivel ilyen mértékű krízis megoldására kevés egy egyszeri találkozó, sokkal nagyobb szükség van a válság megoldásával kapcsolatos további lépések megtervezésére. A német kancellár a csúcstalálkozón való megjelenését feltételekhez kötötte, mondván, nem megy Brüsszelbe, ha a magánhitelezőket nem vonják be a tárgyalásokba. A találkozó előtt pár nappal Merkel mellé állt Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke abban, hogy Görögországot a jövőben is segíteni fogják, valamint továbbra is az eurózónán belül szeretnék látni. Az összhang kis szépséghibája, hogy a részletekben nem körvonalazódott még semmiféle egyetértés.

Madár István, a portfolio.hu vezető elemzője nem sok esélyt lát arra, hogy pénzügyi tekintetben kielégítő megoldás születik a nehéz helyzetben lévő országok számára, valószínűbb, hogy az eurózóna válsága még évekig húzódik. Ha az uniós miniszterek bizonytalanságban hagyják a piacot, a forint tovább gyengülhet az euróval és a svájci frankkal szemben is.