Üdv az Európai Egyesült Államokban? - Ez lehet a megoldás

Ha meg akarják menteni az uniót és a valutáját, olyasmit kell fontolóra venniük, ami sokkalta ambiciózusabb az eddigi terveknél. Mindössze három héttel azután, hogy Görögország elhárította a katasztrófát azzal, hogy szigorú intézkedéseket vezetett be egy második segélycsomag elnyerése érdekében, a befektetők aggodalma ismét Spanyolország és Olaszország nagyobb gazdasága felé fordult. A tízéves olasz államkötvény hozama csaknem egy százalékponttal 5,6 százalékra növekedett, mivel a hitelezők nagyobb hozamokhoz ragaszkodnak az általuk érzékelt fizetésképtelenségi kockázat kompenzálására.

A Bloomberg szerint nemigen lehet eltúlozni, mennyire veszélyesek ezek a fejlemények az euróövezet és a világ számára. Olaszország adóssága mintegy háromszor akkora, mint Görögországé, Írországé és Portugáliáé együttvéve  A hitelfelvételi költségek akár egy százalékpontos emelkedése arra kényszerítené Olaszországot, hogy az éves kiadásait további 27 milliárd dollárral csökkentse adósságterhének stabilizálása érdekében. Ehhez Rómának durván meg kellene kétszereznie a múlt héten elfogadott megszorító intézkedései volumenét.

A meglévő 440 milliárd eurós stabilizációs alap még a bankok megtámogatását célzó javaslatokkal együtt, sem lenne képes a problémák megoldására. Két alapvető bizonytalansági tényező mutatkozik ugyanis. Mennyit veszítenének a befektetők és a bankok, ha Írország, Portugália, Spanyolország, Olaszország, sőt Belgium is struktúraváltáson megy keresztül, és hogyan akadályozná meg az EU, hogy a veszteségek felborítsák a régió pénzügyi rendszerét.

Csak radikális megoldás képes a bomlás megállítására. Legyen bármennyire is politikai töltetű, Sarkozynek és Merkelnek azt kell megtennie, amit Alexander Hamilton tett a XVIII. században azért, hogy egy hasonló válságot oldjon meg a szárnyait bontogató Egyesült Államokban. Ez pedig egy olyan, szövetségi pénzügyminisztérium létrehozása, amely átvállalhatja az euróövezet egyes tagállamainak adósságát és adóztatási jogkörrel is rendelkezik a költségek fedezésére. Az elképzelt pénzügyminisztérium felajánlhatná, hogy az egyes euróöüvezeti kormányok kötvényeit átváltja új eurókötvényekre, amelyek a teljes 17 tagú csoport jóhiszeműségét és bizalmát élvezik. A minisztérium biztosíthatná, hogy a kereskedés teljes névértéken történjék vagy differenciálást alkamazhatna az országok között - mondjuk 50 centet kínálhatna az euró után a görög adósságra.

Bár ez a megoldás távolról sem ideális, a Bloomberg szerint ez a legjobb módszer a bizalom helyreállítására. Ugyanakkor a pénzügyminisztérium támogatása fejében Németország és Franciaország sokkal nagyobb hatalomhoz jutna azért, hogy érvényt szerezzenek az adósság és a deficit határainak. Az egyes kormányoknak nem lenne felhatalmazásuk arra, hogy eurókötvényeket bocsássanak ki a többlet deficit finanszírozására. A modell szerint az egyes kormányok helyzete olyan lenne, mint az amerikai szövetségi államoké: ezeknek önkéntesen vállalt, kiegyensúlyozott költségvetési szabályok szerint kell működniük, hogy hozzáférhessenek a hitelpiacokhoz.

A "fiskális kényszerzubbony" fájdalmának enyhítésére az európai pénzügyminisztérium segítséget nyújthatna a tagállamoknak a szociális háló fenntartásában.