Könnyítést kaphat hazánk az Európai Uniótól

A londoni gazdasági napilap tudomása szerint a terv pótlólagos finanszírozást nem tartalmaz, de a társfinanszírozási szabályok enyhítésével megkönnyíti a jelenlegi folyósítások igénybe vételét Magyarországon kívül Görögországnak, Írországnak, Portugáliának, Lettországnak és Romániának.

A Financial Times által látott belső számítások szerint az országcsoport társfinanszírozási költségei 3 milliárd euróval csökkenhetnek a következő három évben.

A jelenlegi szabályozás szerint a tagállamok kormányainak egy-egy adott EU-finanszírozási program költségeiből legalább 15 százalékot kell állniuk, de a lap értesülése szerint ez a hat érintett ország esetében 5 százalékra csökken.

A Financial Times szerint a kezdeményezés a görög gazdaság újjáélesztésével kapcsolatos "kétségbeesett" európai erőfeszítéseket is tükrözi, tekintettel arra, hogy Görögország számára már két kisegítő pénzügyi csomagot kellett összeállítani, és a görög adóssághelyzet magát az eurót is veszélyezteti.

Hétfőn a Finantial Times értesülését az Európai Biztosság hivatalosan is megerősítette. Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos Brüsszelben bejelentette: hat országnak – köztük Magyarországnak – tenné lehetővé az Európai Bizottság, hogy kisebb arányban járuljon hozzá azokhoz a projektekhez, amelyeket az Európai Unióval együtt közösen finanszíroz.

Az intézkedés nem jelent új vagy többletforrásokat, de lehetővé teszi a kohéziós, vidékfejlesztési és halászati alaphoz hozzárendelt összegek gyorsabb visszatérítését. Az érintett tagállam kérése esetén az uniós hozzájárulás akár 95 százalékra is növelhető.

A javaslat a válság által leginkább sújtott országokat érinti, valamint azokat, amelyek pénzügyi támogatást kaptak, vagy részesültek a nem euróövezeti tagállamok részére fenntartott fizetési mérleg-mechanizmus programokból. Ez utóbbi kategóriába tartozik Magyarország, Románia és Lettország.

    A bizottsági ajánlásra az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is rá kell bólintania. A lengyel soros elnökség szeretné, ha már a jövő hónapban sor kerülhetne a javaslat elfogadására, hogy az jövőre életbe léphessen.

A lap szerint az önerős társfinanszírozás hiánya az egyik oka annak, hogy néhány szegényebb tagállam nem tudja igénybe venni a rendelkezésére bocsátott EU-forrásokat. Románia például alig a 3 százalékát hívta le annak a 30 milliárd eurós agrártámogatási és fejlesztési keretnek, amelyet az unió jelenlegi, 2013-ig szóló hétéves költségvetésében különítettek el számára - áll a Financial Times írásában.

Hazánk még 2008-ban a 2004-ben újonan csatlakozott államok közül az élen járt: az addig eltelt 4 évben ugyanis a rendelkezésre álló források 82 százalékát hívta le. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint 10 új tagállam, amely számára a források 2004 májusában nyíltak meg, átlagosan a számukra elérhető pénzösszegek 75 százalékát hívták le, a legkisebb arányban Ciprus a maga 62 százalékával, a legnagyobb arányban pedig Magyarország a maga 82 százalékával.