Lassult a bérek növekedési üteme - 211 ezer bruttó az átlag

Az első félévben a bruttó átlagkeresetek 3,6, nettó átlagkeresetek pedig 5,2 százalékkal haladták meg 2011 első félévében az egy évvel korábbit.

Az öt vagy ennél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál azt első félév átlagában 1 millió 843 ezren dolgoztak, 39 ezer fővel (2,2 százalékkal) többen az egy évvel korábbinál. A költségvetési szférában dolgozók 732 ezer fős létszáma 36 ezer fővel (4,7 százalékkal) lett kevesebb, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza úgy látja, a bérek magasabb növekedését a májusi több munkanap okozta. „Az szja változásoknak köszönhetően a nettó bérek 5,9 százalékkal nőttek, így a nettó reálbér növekedés 2,3 százalék volt, a családi adókedvezménnyel együtt mind a nettó, mind a reálbér növekedés nagyobb lehetett. A versenyszférában 4,1 százalékkal nőttek a bruttó bérek, azonban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bérek növekedése 5,1 százalékra gyorsult az előző havi 4,4 százalékról, ami elvileg növekvő béroldali nyomásra utalhat” – vélekedett a közgazdász.

„Mivel azonban a versenyszféra foglalkoztatásának éves növekedése 1 százalékra lassult az év elején megfigyelt 2 százalék feletti növekedésről, a munkaerőpiac továbbra is lazának tekinthető, a foglalkoztatás növekedésének lassulása jól tükrözi a csalódást keltő második negyedéves GDP adatokat is” – emeli ki Suppan.

Hozzáteszi: „Egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat, azonban a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatok esetében továbbra sem várható a munkaerő kereslet növekedése”.

Suppan Gergely hangsúlyozza: a foglalkoztatottak száma összességében 0,4 százalék csökkent a költségvetési szféra 4,2 százalékkal alacsonyabb foglalkoztatási szintje miatt, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható.

Az év hátralevő részében a júniusihoz hasonló bérdinamikára számítanak a TakarékBank elemzői, ami az infláció csökkenése miatt növekvő reálbér növekedést eredményez. Ennek ellenére a fogyasztás feltehetően nem áll növekvő pályára a devizahitelek emelkedő terhei, illetve a lakosság óvatossági megtakarításainak felépítése miatt – zárja elemzést.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 211 400 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 216 500, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 300 forint. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,6 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,3 százalékkal nőttek, a költségvetés területén – a 2010. évi eseti keresetkiegészítés januári és márciusi kifizetése miatt – 1,1 százalékkal csökkentek 2010 azonos időszakához képest.

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (480 200 forint), ezt az információ és kommunikáció (394 900 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (371 200 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (145 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A költségvetési szférában foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január–júniusban a teljes munkaidősök mintegy 43%-a átlagosan 5300 forint juttatást kapott ezen a címen, így a szféra kompenzációval együttesen számított keresete az előző évi szinten maradt.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első hat hónapjában átlagosan 4,9 százalék, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,6 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 140 300 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 98 900, a szellemi foglalkozásúaké 182 600) forint volt, átlagosan 5,2 százalékkal magasabb az előző évinél.

A 225 100 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 3,7 százalékkal haladta meg az előző év január–júniusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalék volt.