Bankszövetség elnöke: le kell zárni a kuruc-labanc komédiát

Az európai adósságválság növeli a bizonytalanságot, de hisznek az unió problémamegoldó képességében – mondta Futó Péter, a szervezet elnöke felvezetőjében. Az MGYOSZ egyetért a kormány ambiciózus költségvetési célkitűzésével, ugyanakkor figyelmeztetnek a bizonytalanságokra is, például a bankok esetleg csökkenő hitelezési aktivitására, ami tovább fékezheti a vállalkozások talpra állását.

A kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó javaslat és a járulékok növekedése tovább ronthatja a vállalkozások versenyképességét. Nem elég megosztani ezeknek a terheit a kormány részéről. A kormány elkötelezte magát a jelentős foglalkoztatás növelésre, de ezt is veszélyezteti a jelentős béremelkedés. A lakásépítés ötödére esett vissza, az irodaépítés stagnál, az építőipar utolsó reményét, a plázaépítést is le akarja állítani az LMP javaslata, ez ellen tiltakozott Futó, aki a Futureal.

Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke szerint óriási szerencse, hogy visszaintegrálódott a magyar pénzügyi rendszer az Európai Birodalomba. A legjobb nevű bankházak vannak jelen Magyarországon, és a biztosítási szektorban is ez a jellemző, és ez stabilizál bennünket – tette hozzá. Európai megtakarításokat hozott ide a bankrendszer. A magyar vállalatok tehát már régen az eurózóna részei. A külföldi tulajdonú vállalatok finanszírozásának nagy része ugyanis euróban történik. Igaz, hogy nem magyarok finanszírozzák az állam szükségletét, de legalább zömmel európai kezekben van az adósság – fejtette ki Patai.

2008-ban és 2009-ben is letették a voksot a nagybankok az ország mellett, például tőkét emeltek, és megígérték az IMF-csomag folyósításakor, hogy fenntartják a finanszírozást. 2010-11-ben pofonként érte a bankrendszert a bankadó, de lenyelték, mert tudták, hogy a makroegyensúly miatt ez szükséges, és hat nagybanknál ismét tőkeemelést kellett végrehajtani – mondta el a bankár.

A végtörlesztési javaslat viszont már elhozza a katarzist – vélekedik Patai. Ugyanakkor jó hír, hogy elszakíthatatlanok vagyunk az európai pénzügyi rendszernek. Most egy átmeneti időszakban vagyunk, a kormány újraértelmezi a nemzeti versus nemzetközi viszonyt – vélekedik a Bankszövetség első embere.

A legjobb takarékszövetkezetek tudnak hitelt nyújtani, az MFB is kaphat új szerepet kereskedelmi bankként, vagy más módon tud likviditást pumpálni a piacra. A BÉT-nél zajló kuruc-labanc komédiát le kell zárni, kulturált megoldásra van szükség. Bármi történik, a nemzeti érdekek érvényesítése erősödni fog, de a végeredmény nem fog változni, legfeljebb az arányok. Lemehet 77-82 százalékra az európai bankok részesedése, de attól még fennmarad a helyzet – mondta Patai.

A magyar elit volt az egyetlen, amely minden választási évben eleresztette a költségvetést, de most szakítottunk ezzel a hagyománnyal. Katasztrófa, hogy a MÁV-ot minden évben támogatni kell jelentős összeggel. Közérdeknek nevezte, ami 2010 óta történik, ha a költségvetési egyensúlyt megoldjuk, az minden mást meg fog oldani. Ha mégsem, akkor örökre a balkánon fogunk ragadni. A működőtőke érdeklődése keletre tolódott, de az európai pénzek sokkal nagyobb mértékben érkeznek, mint korábban – vélekedik Patai Mihály.

A beruházások a következő évben már pozitív lehet – jósolta a szakember. A forintárfolyam a szubjektív érzetünk ellenére stabilan alakul, például hiába törölték el az ingadozási sávot, lényegében azóta is a tartományon belül van a kurzus. Az alaptrenddel kapcsolatban az az érzése Patainak, hogy nem szabad gyengülnie a forintnak, inkább erősödni. Ez akkor érvényes, ha nem lesznek eget rengető dolgok Európában, de ez nem lesz, mert meg tudja magát védeni az EU az összeomlástól – fejtette ki az elnök.

Magyarországon nem volt a magánszektor túlzottan eladósodva, pont az európai államokra jellemző volt a válság előtti adósságrátája. Reálértéken ott vagyunk, mint öt évvel ezelőtt, és ez rossz hír. A vállalkozói hitelek állománya egyharmaddal csökkent a válság kitörése óta. Ennek felét lehet azzal magyarázni, hogy a bankok vezérigazgatói a sikeres ügyfelekkel újratárgyalta a ki nem használt részt. Ez ugyanakkor a csökkenést nem magyarázza. Jó hír, hogy a portfolió romlása megállt. A hitelállomány nagy része az építőiparban és ingatlanokban nagyrészt át lett értékelve, de ez már 2010-ben leállt – mondta el Patai.

Magyar nagyvállalatok külföldön vásárolnak hoteleket, de ez nem mehet így – mondta el Patai. Nem túl jók a növekedési kilátások, de azért pozitívok. Az export helyett a beruházás fogja jelenteni a húzóerőt, és ez fontos, hogy a magyar emberek dolgozhassanak. Ezáltal a belső fogyasztás is nőhet – jelezte előre a bankszövetségi elnök.

Patai nem érti, hogy mi a világ problémája a 4 százalékos növekedéssel, ezért nem érti, hogy miért szólnak recesszióról és W-ről a hírek. Ne dőljünk be annak, hogy tönkre van téve a világgazdaság – hívta fel a figyelmet az elnök.

A bankszektor 12 százalékos tőkearányos nyeresége éppen hogy elég a tőkeköltséget fedezze. Ha viszont csökkenne az országkockázat, akkor lejjebb menne ez a költség. Csökkenőben van a hitel-betét arány, de beláthatatlan a végtörlesztési javaslat eredménye. A devizatartalék szintje jelenleg elég 4-5 hónapra, ami elegendő biztonság. Ha a monetáris tanács ezt 4 hónap alá csökkenti, az lehetséges problémát okozhat.

Megváltozott a pénzügyi szféra és a kormányzat viszonya, a globális bankok vezetői függetlenné váltak a politikai elittől. Most ezt nyugaton visszaszerezték, változik a szabályozási környezet, egyre nagyobb lesz a pénzkihelyezés kötöttsége. A fogyasztói érdekvédelem és érdekképviselet is várhatóan erősödni fog.

Azzal kell számolni, hogy a tőke, vagyis a hitel drágulni fog. Minden egyes bank kevesebb likviditást fog hozni az országba, de erre nagyon kicsi hatása van annak, hogy mi itt Magyarországon mit csinálunk. Patai hisz abban, amit Orbán és Matolcsy csinál, mert erős a felhatalmazásuk, de mindent rendbe kell hozni, az egészségügytől a MÁV-ig – figyelmeztet Patai.

Kína hiába nő 10 százalékkal, amíg a Nobel-díjasok 99 százaléka úgy néz ki, mint mi. Az a kultúrkör, amely létrehozta a globális gazdaságot, sikeres. A jó hír, hogy mi ehhez a körhöz tartozunk – fejtette ki világnézetét a szakember.

Patai elmondta: legutóbb úgy váltak el a kormánytól, hogy lakáshitelezési, és kkv-hitelezési csomag, valamilyen állami támogatási szisztémával. Ezt Orbán és Matolcsy úr ígérte, még a végtörlesztési javaslat előtt – mondta el. Kiemelte, hogy most van az első kormányunk, amely nem akar az IMF-fel együttműködni, ezért sokkal fontosabb, hogy tartsuk a hiánycélt. A bankadót már tíz országban bevezették, és a Tobin-adóról tárgyalnak a vezetők, kegyetlenül fáj, de lenyelte a szektor. Kérdés, hogy 2013-tól meg tudnak-e állapodni a kormánnyal. A végtörlesztéssel kapcsolatban felhívták a makrogazdasági következményekre a figyelmet a kormány felé, és az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni – helyezte kilátásba Patai.