Több mint 3000 milliárd dolláros megszorítás vár az Egyesült Államokra az elkövetkező tíz évben – jelentette be tegnap Barack Obama elnök. Az első hallásra elképesztően nagy, a tavalyi GDP csaknem ötödét kitevő összeg mintegy fele, 1500 milliárd dollár a költségvetési bevételek növekedéséből származik majd Obama reményei szerint.
Ennek érdekében többek között bezárnák az adóelkerülést lehetővé tévő kiskapukat és növelnék az évi több mint egymillió dolláros jövedelemmel rendelkező amerikaiak adóterheit: őrájuk legalább akkora adókulcsok vonatkoznának, mint a középosztálybeliekre. Igaz, ettől az intézkedéstől önmagában nem lehet csodát várni, hiszen a The New York Times szerint ebbe a kategóriába az adófizetők mindössze 0,3 százaléka, 455 ezer ember esik bele.
A lap szerint egyébként az 1500 milliárdon belül 800 milliárdnyi bevétel úgy keletkezne, hogy hagynák lejárni a korábbi elnök, George W. Bush által hozott adókönnyítések érvényességét. Ami a kiadási oldalt illeti, itt a legnagyobb, 1100 milliárd dolláros megszorítás a hadügyet érinti majd – ennek keretében Irakból és Afganisztánból is visszarendelik majd az amerikai csapatokat. Emellett a szociális kiadásokat is jelentősen, mintegy 500 milliárd dollárral faragná le az amerikai kormány: a szegényeket és időseket ellátó egészségügyi programokra juthat majd kevesebb.
Az már most valószínűsíthető, hogy Obama bejelentése újabb végeláthatatlan vitákat indít majd el a republikánusok és a demokraták között. John A. Boehner, a képviselőház republikánus elnöke például már a múlt héten világossá tette, hogy nem fogja támogatni az adóemelést célzó törvényjavaslatokat, és más vezető republikánusok is közölték, hogy nem fogadják el a vagyonosok adóterhelésének fokozását.
Az álláspontok közelebb hozását szolgálja az 12 fős, republikánusok és demokraták által alkotott bizottság, amelynek az idei év végéig kell majd megegyeznie az Obama-csomag egy részéről. Ha ez nem történik meg, az mindkét félnek fájni fog: ebben az esetben ugyanis automatikusan életbe lépnek majd olyan elvonások, amelyek egyrészt a szociális, másrészt ismételten a hadügyi kiadásokat fogják érinteni.
A drasztikus megszorításokra azért van szükség, mert az Egyesült Államok súlyosan eladósodott – augusztusban csak az utolsó pillanatban elfogadott adósságplafon-megállapodásnak köszönhette, hogy nem vált részlegesen fizetésképtelenné. A plafon megemelését követően az USA adóssága egy újabb, 238 milliárd dolláros hitel felvételével 14 580 milliárd dollárra nőtt, és ezzel 1947 óta először lépte túl a GDP értékét. További probléma, hogy a gazdaság növekedése lassul, a munkanélküliek száma pedig 14 milliós szinten stagnál. Az ezt kezelni hivatott 450 milliárd dolláros munkahelyteremtő csomagot Obama már a múlt héten benyújtotta a kongresszusnak.
• Munkanélküliség: 9,1 százalék*
• Éves infláció: 3,8*
• Havi infláció: 0,4*
• A külkereskedelmi mérleg hiánya: 44,8 Mrd USD**
• Éves GDP-növekedés:
egy százalék***
• A GDP-hez mért államháztartási hiány: 8,9 százalék****
*2011. augusztus.
** 2011. július.
***2011. második negyedév.
**** 2010.
Forrás: VG-gyűjtés
a hadügyön spórolna a rekordméretű adóssággal küzdő amerikai állam.
Világgazdaság - Wéber Balázs Az amerikai gazdaság számokban • A GDP-hez mért államadósság: 100 százalék*
• Munkanélküliség: 9,1 százalék*
• Éves infláció: 3,8*
• Havi infláció: 0,4*
• A külkereskedelmi mérleg hiánya: 44,8 Mrd USD**
• Éves GDP-növekedés:
egy százalék***
• A GDP-hez mért államháztartási hiány: 8,9 százalék****
*2011. augusztus.
** 2011. július.
***2011. második negyedév.
**** 2010.
Forrás: VG-gyűjtés -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.