Szabadság, terhesség, védett kor - Puhult a Munka törvénykönyve

A jelenlegi szabályokhoz hasonlóan továbbra sem lehetne felmondani a kismamáknak, bizonyos feltételek mellett védettség alatt maradnának a nyugdíj előtt álló munkavállalók és nem csökkenne a szabadságok mértéke. A rendelkezések ugyanakkor számos kérdést vethetnek fel a munkáltatók részéről a megvalósíthatóság oldaláról – hangsúlyozza dr. Zempléni Kinga, a PRK Partners-Fábry és Társai Ügyvédi Iroda munkajogi partnere.

A legújabb tervezet szerint várandósság, szülési szabadság, továbbá a gyermek gondozása céljából az anya által igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg. (Emlékeztetőül: a júliusi munkaanyag szerint ezen időtartam alatt is közölhette volna a rendes felmondást a munkáltató.)

Ha azonban a kismama a gyermek három éves koráig megszakítja a fizetés nélküli szabadságát, azaz visszatérne dolgozni, úgy nem állna teljes munkajogi védelem alatt és a munkaviszonyát az alábbi esetekben meg lehetne szüntetni: (i) rendkívüli felmondás, (ii) a munkavállaló alkalmatlan a munkavégzésre (rendes felmondás), vagy (iii) a munkáltató működésével összefüggő ok miatt.

Ez utóbbi esetben – a munkáltató működésével összefüggő ok miatt szűnik meg a kismama munkaviszonya - azonban a munkáltatót a kismama felé a végzettségének, gyakorlatának megfelelő munkakör felajánlási kötelezettség terheli. Mivel a legtöbb munkaviszony felmondási indoka működéssel összefüggő ok, és általában nem szokott felajánlható munkakör lenni, ezért a gyakorlatban kérdéses, hogyan fog ez a szabály működni.

Visszakerült a tervezetbe a „védett kor” intézménye. A védett korban lévő munkavállaló munkaviszonyát is ugyanolyan feltételekkel lehetne megszüntetni, mint a fizetés nélküli szabadságát megszakító kismamákét. Amennyiben tehát a védett kort betöltött és nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonya a munkáltató működésével összefüggő okok miatt szűnne meg, akkor a munkáltató köteles lenne a védett korban lévő munkavállaló részére a végzettségének, gyakorlatának megfelelő munkakör felajánlani.

Az új javaslat alapján az alap és pótszabadságok rendszere a hatályos szabályozás szerint él tovább (a pótszabadságok száma az életkortól függ), a munkavállaló a munkaanyag szerinti öt munkanap helyett hét munkanapról rendelkezhet és tíz munkanapot – eltérő megállapodás hiányában – egybefüggően kell kiadnia a munkáltatónak. (a 2011. július 18-án közzétett javaslat alapján a szabadságok mértéke csökkent volna.)