Az EKB új elnökét bedobják a mélyvízbe

Angela Gurria, az OECD főtitkára azt mondta, az EKB-nak van tere a kamatcsökkentésre. Jean-Claude Trichet októberben utoljára vezette az EKB-t, és változatlanul, 1,5 százalékon hagyta az irányadó kamatszintet, azonban likviditásfokozó intézkedéseket jelentett be.

Az új kormányzónak, Mario Draghinak nehéz dolga lesz az EKB élén, ugyanis egyre több elemző véli úgy, hogy vágni kellene az alapkamaton. Emlékezetes, a jegybank áprilisban és júliusban egyaránt 25 bázispontos kamatemelést hajtott végre, így emelkedett a rekordalacsony, 1 százalékos szintről a ráta. A központi bank a növekvő inflációs kilátásokra, illetve felfelé mutató kockázatokra hivatkozva emelt kamatot.

Nouriel Roubini úgy látja, hogy az EKB-nak újra 1 százalékra, vagy az alá kell csökkentenie az irányadó kamatszintet. Az Európai Unió statisztikai hivatala azonban 3 százalékos inflációról számolt be szeptemberben, amely megnehezíti a monetáris politikai döntéshozók helyzetét.

Az eurózóna növekedési kilátásai viszont igen szerények. Elemzők szerint az idei év második felében alig bővülhet a gazdaság, és esély mutatkozik arra, hogy jövőre recesszióba kerüljön az eurózóna. Ez alátámasztja azt a vélekedést, amely szerint újra az ultra laza monetáris politika irányába kellene mozdulnia az EKB-nak.

Mario Draghi nem csak ezért lesz nehéz helyzetben. Az EKB nyáron kénytelen volt olasz és spanyol államkötvényeket vásárolni azért, hogy a nagy európai országoknak ne váljon igen nehézzé a piaci finanszírozás, illetve szélsőséges esetben ne lehetetlenüljön el. Mint kiderült, az jegybank kiadáscsökkentésért cserébe kezdte el vásárolni az olasz kötvényeket.

Ha a szuverén adósságválság tovább fertőz, és a fiskális politikai döntéshozók nem tudnak egyességre jutni a szükséges intézkedések kapcsán, akkor meglehet, hogy Draghi szembekerül a német jegybankárokkal, akik korábban is ódzkodtak attól, hogy a központi bank államkötvényeket vásároljon.