A lapunk birtokába került dokumentumban az áll, hogy a munkaköre ellátása során kollégájától, vagy harmadik személytől pénzt, vagy más értéket (például utalványt) átvevő, vagy átadó dolgozótól kérhetné a cég legfeljebb az egyhavi alapbérnek megfelelő összeget. A pénz kártérítésül szolgálna a foglalkoztatónak, munkaviszony megszűnésekor azonban azt a dolgozónak kamatokkal együtt meg kell fizetnie.
Az információnk szerint nem a munkáltatók, hanem a kormányoldal által felvetett ötlet döntően a kereskedelmi és a vendéglátásban tevékenykedő, pénzzel dolgozó alkalmazottakat érintené. A jogszabálytervezet a korábbi információkkal ellentétben nem csak a munkaviszony létesítésének feltételeként tenné lehetővé ilyen megállapodás megkötését, azt a már régóta alkalmazásban álló dolgozókkal is megköthetnék a munkáltatók. Bár a szöveg kölcsönös megegyezésen alapuló írásos megállapodásról ír, a pont indoklásában már a dolgozó (szerződés alapján történő) kötelezéséről írnak.
„A szöveg még nem nyilvános, így a részletek változhatnak, ezért a felvetésről konkrétan nem, csak általánosságban tudok nyilatkozni” – bocsátotta előre a Világgazdaság megkeresésekor Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára hozzátette: „a munkaadók részéről minden olyan törekvés támogatható, amely az anyagi javak megóvására ösztönöz, és amely a vagyon megőrzését ésszerű módon szolgálja. Nem lehet cél azonban az, hogy a munkavállalót lehetetlen helyzetbe hozzuk.”
A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.