Mi a közös az eurómentésben és egy horrorfilmben?

Az ember tudja, hogy valami rossz következik, ha valaki egy horrorfilmben úgy határoz, hogy éjszakai sétát tesz az erdőben –  írja az Economist. "Valami ehhez hasonló történik a pénzvilágban, amikor egy bankfőnök kitart amellett, hogy az ő pénzintézete teljes mértékben szilárd. Vajon a 2011-es félelem átalakul-e újabb pánikká, mint 2008-ban? Egy értelmes világban a politikusok biztosan nem követnék el ismét azt a hibát, hogy engednek egy nagybankot elsüllyedni – reménykedik a brit lap a Handelsblatt összefoglalója szerint.

Ezzel kapcsolatban a Wirtschaftsmagazin úgy véli, hogy a 18 hónapja tartó adósságválságban a politikusok a tehetetlenségükről adtak tanúbizonyságot. Az EFSF mentőcsomagnak a lehető leggyorsabban tőkét kéne pumpálnia a regionális bankokba, az Európai Központi Banknak pedig két éven át korlátlan likviditást biztosítania a bankoknak" - írja a német lap. Ám míg 2008-ban a kormányok a megálljt parancsoltak a bankoknak, addig ma már korlátozottak a segítségnyújtásra alkalmazható eszközök.

A francia L’Expansion "elkerülhetetlennek" tartja az európai bankoknak az IMF és más pénzügyi szakértők által követelt rekapitalizációját. Most már Németország is elismeri, hogy egyes német pénzintézeteknek nincs más választásuk, mint növelni saját tőkéjüket. És Olli Rehn is bejelentette, hogy az EU egy olyan terven dolgozik, amely a bankok koordinált feltőkésítését célozza. A francia lap biztos abban, hogy "megfordult a szél Európában.". 

A Börsen Zeitung viszont abszurdnak nevezi az EU bankokkal kapcsolatos hozzáállását, hiszen – írja a lap – Brüsszel tőkét tesz a pénzintézetek zsebébe, a másikból viszont azonnal ki is akarja húzni azzal, hogy előírná a bankok részvételét a görög mentőcsomagban. A gazdasági lap szerint eddig a bankokat eddig az illúziók biztonságos világában ringatták a szabályozóhatóságok, elhitetve velük, hogy az államok soha nem mehetnek csődbe, ennélfogva nem is számít, milyen fedezet áll egy-egy kötvény mögött. Most itt az ideje rendezni a számlát – állítja a lap.

Kétezer milliárdra kell növelni az EFSF-et és el kell fogadni, hogy a stabilitás helyreállítása fontosabb, mint az inflációs célok betartása. Az európai adósságválság bankválságból táplálkozott és most egy második bankválságot táplál – írja a Financial Times. A brit lap szerint nem kérdés, hogy Görögországnak az eurózónában kell maradnia, csődje nem oldaná meg a helyzetet, ehelyett egyfajta karantént kellene alkalmazni, miközben feltőkésítenék az uniós bankrendszert.

Ázsia nem engedheti meg magának hogy ignorálja az euróövezetet - írja a szingapúri Business Times-ban megjelent kommentárjában Paul Donovan, az UBS bank közgazdásza. Ám a masszív mentőakciók ellenére az euróövezetnek még biztosan egész sor válságot kell túlélnie, amelyek Ázsiára is kihathatnak. Még mindig az Európai Unió "nyeli le" az ázsiai export 16 százalékát, ezen kívül az euróövezet az elmúlt években fontos befektető volt Ázsiában. A jövőben az Európából érkező tőkeáramlás jóval kisebb lesz. Innen szemlélve Ázsiának egy válság sújtotta Európára kell berendezkednie és a jövőben inkább a saját belföldi keresletére és a saját tőkére építenie - írja az UBS közgazdásza az ázsiai lapban. .