BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Visszaélésekre bukkant az ÁSZ a Közraktárak-projektben

A Fővárosi Önkormányzatnál a 2007-2010. évi költségvetését végigtekintve a pénzügyi többlet kialakulásában jelentős szerepet játszott a felhalmozási célú költségvetési kiadási előirányzatok nagy összegű alulteljesítése, amely összesen 426 milliárd forint megtakarítást eredményezett - írta az Állami Számvevőszék a Fővárosi Önkormányzat tevékenységét vizsgálatáról szóló beszámolójában.

Ezt elsősorban a tervezett fővárosi nagyberuházások és a felújítások részbeni elmaradásai, következő évekre történő áthúzódásai okozták, köztük a 4-es metró építése, a Budapesti központi szennyvíztisztító telep beruházása, a város-rehabilitációs keret terhére tervezett pénzeszközátadások, a 2-es metró járműcseréje, a híd- és útfelújítások, az 1-es és 3-as villamos vonalának meghosszabbítása. Az áthúzódó kötelezettségvállalások fedezetéül az egyes években az előző évi, jelentős, mintegy százmilliárd Ft-os nagyságrendben képződő pénzmaradvány szolgált.

A Fővárosi Önkormányzat pénzügyi helyzete, likviditása 2007 és 2010 között megfelelő volt, a pénzeszközök, a követelések és a forgatási célú értékpapírok együttesen minden évben fedezetet biztosítottak a rövid lejáratú fizetési kötelezettségek rendezéséhez, kivéve a költségvetési szervei tekintetében az egészségügyi intézményeket. A Fővárosi Önkormányzat hosszú távú (20-25 évre szóló), jelentős részben (mintegy 90%) euróban fennálló, többnyire változó kamatozású, fejlesztési célú hiteleinek állománya a 2010. év végén 172,7 milliárd Ft volt.

Ugyanekkor a Fővárosi Önkormányzat összes adósságállománya 217,6 milliárd Ft volt, ami a helyi önkormányzatok 1248 milliárd Ft-os adósságállományából 17,4%-ot tett ki. A 2010. év végén a Fővárosi Önkormányzat hitelszerződései alapján 88,4 milliárd Ft le nem hívott hitelkeret állt rendelkezésre. A Fővárosi Önkormányzat hitelállományán túl a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok hosszú lejáratú hitelállománya – amelyet az önkormányzati éves beszámolók nem tartalmaznak – a 2010. év végén 39,9 milliárd Ft, ebből a BKV Zrt. hosszú lejáratú hitelállománya 36,3 milliárd Ft volt.
 
A Fővárosi Önkormányzat fennálló adósságállománya mellett a 2007-2010. években a gazdálkodás még fenntartható volt, azonban a folyó bevételek folyó kiadásokkal csökkentett összegéből az adósságszolgálati terhek megfizetése után megmaradó, szabadon elkölthető jövedelme a 2008. évi 86,7 milliárd Ft-ról 2010-re jelentős mértékben, 26,6 milliárd Ft-ra csökkent. A beruházásokhoz és felújításokhoz kapcsolódó, a 2010. évet követően esedékessé váló kötelezettségvállalások (mintegy 300 milliárd Ft) fedezete csak akkor biztosítható, ha – a hétéves tervben – a fejlesztésekhez saját forrásként számításba vett bevételek teljesülnek, valamint ezen bevételeket terhelő további újabb, jelentős nagyságrendű fejlesztési kötelezettséget a Fővárosi Önkormányzat nem vállal.

A Fővárosi Önkormányzat eladósodása, a hosszú távú fizetőképessége szempontjából a 2010. évtől kockázatot jelent a Közraktárak projekthez kapcsolódó – 25 évre mintegy összesen 33,4 milliárd Ft összegű – szolgáltatási díjfizetési kötelezettség, továbbá a beruházás megvalósításához felvett hitelhez kapcsolódó fizetési kötelezettség (közel tíz milliárd Ft). A Közgyűlés 2005 decemberében döntött a Közraktárak projekt megvalósításáról közbeszerzési eljárás útján, szolgáltatás megrendeléssel, PPP konstrukcióban. A Fővárosi Önkormányzat nem tartotta be a Kbt. szabályait, mert a nyertes ajánlattevő által adott, a saját forrás rendelkezésre állását bizonyító igazolás nem felelt meg az ajánlati felhívásban rögzítetteknek.

A Szolgáltatási Szerződés feltételei – a Kbt-ben foglaltak ellenére – a nyertes pályázó által tett ajánlat tartalmától eltértek (a szolgáltatási díj, az ingatlan bérbeadására vonatkozó alapjutalék mértéke, valamint a Szolgáltató által felvett projekthitelre vonatkozó fizetési kötelezettségvállalás tekintetében). A Szolgáltatási szerződésben vállalt nettó szolgáltatási díj 13,2 milliárd Ft-tal haladta meg a nyertes pályázó ajánlatában szereplő 20,2 milliárd Ft összeget. A fentiek miatt az Állami Számvevőszék feljelentést tett. A Közraktárak projekt megvalósításával kapcsolatos kötelezettségvállalások többéves kihatásaival, finanszírozási forrásaival a döntést megelőzően nem, de még az azt követő évek költségvetési rendeleteiben (2011-ig) sem számoltak. A Fővárosi Önkormányzat gazdálkodásában további kockázatot jelentenek az általa működtetett gazdasági társaságokkal, kiemelten a BKV Zrt-vel szemben fennálló kötelezettségei, valamint a 4-es metró építése ütemezésének, illetve finanszírozásának esetleges módosításai. A BKV Zrt. gazdálkodását jelenleg vizsgálja az ÁSZ, a jelentés előreláthatóan a 2011. év végén kerül nyilvánosságra.

A Főpolgármesteri hivatalban a 2010. évi költségvetés-tervezési és a 2009. évi zárszámadás-készítési folyamatban a belső kontrollok működésének megfelelősége gyenge volt. A pénzügyi-számviteli tevékenységhez kapcsolódó informatikai feladatok szabályozásának hiányosságai magas kockázatot jelentettek az informatikai feladatok megfelelő végrehajtásában, a belső kontrollok működésének megfelelősége gyenge volt.

A Fővárosi Önkormányzatnál az e-közszolgáltatási feladatokat ellátó informatikai rendszerben tájékoztatási és 2. elektronikus szolgáltatási szintű ügyintézési funkciókat biztosítottak az állampolgárok és a vállalkozások számára. A Fővárosi Önkormányzat nem tett teljes körűen eleget a céljelleggel nyújtott támogatások és a nettó ötmillió Ft-ot meghaladó értékű szerződések adatai közzétételi kötelezettségének.

Az Önkormányzatnál az ÁSZ a gazdálkodási rendszer 2010. évi ellenőrzése során 18 szabályszerűségi és két célszerűségi javaslatot tett. A Közgyűlés az ÁSZ javaslatára elrendelte az állományba nem tartozók megbízási díjaival kapcsolatosan a 2006-2010 között teljesített megbízási díj kifizetések ellenőrzését 2011. június végi befejezési határidővel. A belső ellenőrzés a szerződéskötések és kifizetések ellenőrzését elvégezte, a feltárt hiányosságok miatt további intézkedéseket, valamint felelősségre vonásokat javasolt. A jelen ellenőrzés helyszíni szakaszában – a főpolgármester és a főjegyző által 2011 márciusában kiadott intézkedési tervben meghatározott határidőig – további öt szabályszerűségi és a két célszerűségi javaslatot végrehajtottak. Ennek során a főjegyző intézkedett a külső személyi juttatások előirányzata terhére, szellemi tevékenység igénybevételére történő foglalkoztatásra vonatkozó szerződéskötések feltételeinek előírásáról, a külső megbízott általi munkavégzés szakmai teljesítés igazolásával kapcsolatos mulasztásokért fegyelmi büntetésben részesített egy főosztályvezetőt. A jogosulatlanul teljesített megbízási díj visszafizetésére szólítottak fel egy megbízottat, majd a visszafizetés megtagadását követően polgári pert kezdeményeztek. Intézkedtek a belső ellenőrzés szabályszerű kereteinek kialakítása és működése érdekében egységes belső ellenőrzési szervezet kialakításáról, a magas kockázatúnak értékelt területek ellenőrzésének tervezéséről. A további javaslatok végrehajtásának határidőit az intézkedési tervben 2011. október végéig írták elő.

A Fővárosi Önkormányzat vagyonában a közúthálózat jelentős (656 milliárd Ft) értékű vagyonelem, a könyvviteli mérleg szerinti vagyoni értékből közel 30%-ot képvisel. A Fővárosi Önkormányzat közútfenntartási tevékenységének ellátása a 2009. és a 2010. években nem volt gazdaságos, mert a közszolgáltatási szerződésben rögzített feladatellátásért járó szolgáltatási díjat nem előkalkuláció alapján határozták meg. A közútfenntartási feladatok ellátását a Fővárosi Önkormányzat nem ellenőrizte, az elvégzett munkák minőségi színvonala indokolatlan többletfeladatot okozott. A közútfenntartási tevékenység ellátása a 2006-2010. években nem volt eredményes, mert a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. a meghatározott határidőn túl, és nem a műszaki szakmai normáknak megfelelő minőségben valósította meg feladatait, a Fővárosi Önkormányzat felé készített elszámolások megalapozását célzó felmérési naplókban foglalt mennyiségi adatokat becsléssel határozták meg, valamint a Fővárosi Önkormányzat nem biztosította a közutak használati értéke hosszú távú fennmaradásához szükséges összeget.

A helyszíni ellenőrzés megállapításai mellett az Állami Számvevőszék javaslatokat tett a főpolgármesternek – többek között – arra vonatkozóan, hogy rendszeresen tájékoztassa a Közgyűlést a fennálló pénzügyi helyzetről, a bekövetkezett változásokról, az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások teljesítési feltételeiről, továbbá, hogy készíttessen előterjesztést a Közgyűlés részére, amelyben teljes körűen felmérik és bemutatják a Fővárosi Önkormányzat által ellátott önként vállalt feladatokat. Javasolták a főpolgármesternek, hogy kezdeményezze a Közgyűlésnél a közútfenntartási feladat ellátásáért járó szolgáltatás ellenértéke pénzügyi elszámolási rendjének megváltoztatását. Javaslatot tettünk a főjegyzőnek, hogy a költségvetés-tervezés folyamatában, valamint a pénzügyi-számviteli feladatoknál alkalmazott informatikai rendszereknél írja elő az ellenőrzési feladatokat, és működtesse a belső kontrollokat; továbbá, hogy biztosítsa a közútfenntartási feladatok elvégzésének ellenőrzését, gazdaságos és eredményes ellátását.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.