Csőd-harc, kísérleti léggömb, Orbán nyomás alatt - Külföldi lapok

A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap közölte, hogy tárgyalások kezdett az IMF-fel, a Valutaalap viszont azonnal közölte, hogy nem kapott felkérést hitelnyújtásra irányuló megbeszélésekre. A tárca mai közleménye már egy a jövő év első hónapjaiban megkötendő EU-IMF megállapodás létrejöttéről szól. A megállapodás pontos formáját Matolcsy György egyelőre nem tudta megmondani, annyit közölt: az a tárgyalásokon dől el. Leszögezte ugyanakkor: "mindenképpen olyan megállapodást fogunk kötni, amely meghagyja a gazdaságpolitika mozgásterét, és segíti a növekedést". Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar kormányt nem sürgeti az idő, "hiszen jelen vagyunk a pénzpiacokon, az államadósságot nem ezzel a megállapodással finanszírozzuk".

Amadeu Altafaj, az Európai Bizottság szóvivője viszont ma Brüsszelben azt mondta, hogy az EU eddig nem kapott megkeresést Magyarországtól egy esetleges pénzügyi segítségről.

Fennáll annak a veszélye, hogy a Standard & Poor’s a kiszámíthatatlan politikai lépések miatt" leminősíti Magyarországot, ezért kezdi újra a tárgyalásokat a kormány az IMF-fel – olvasható a Die Presse kommentárjában.  A bécsi lap kiemeli, hogy Görögország és Olaszország után Magyarországon is éleződik a helyzet. Csütörtökön a tízéves magyar állampapírok hozama 8,5 százalékra szökött fel.

Már a hétszázalékos szint is veszélyesnek számít, ennél a határnál kellett Görögországnak, Írországnak és Portugáliának az EU-hoz kellett fordulnia segítségért. A Die Presse arra is felhívja a figyelmet, hogy az osztrák bankok árgus szemekkel figyelik a magyarországi eseményeket. A Citigroup csütörtökön egy elemzést hozott nyilvánosságra, amely szerint csupán az Erste Bankot Magyarország miatt akár egymilliárd euró összegű veszteség veszélye fenyegeti abban az esetben, ha a kormány a devizahitelállomány nagyarányú, kényszerű forintra váltásáról döntene.

A magyar tárgyalási szándékról kiadott közlemény hallgat arról, hogy "Magyarország a pénzügyi szakadék szélén áll" és hogy az IMF-hez fordulással "Canossát jár" - írta értékelő elemekkel vegyes tudósításában a Der Standard című osztrák liberális napilap. A cikk szerzői, Gregor Mayer és András Szigetvari szerint bármilyen megállapodásra törekszik is Budapest az IMF-fel, a pénzügyi szervezetnek, hogy a befektetők bizalmát helyreállítsa, olyan lépéseket kell diktálnia, amelyek homlokegyenest ellenkeznek az Orbán-kormány eddigi gazdaságpolitikájával.

Orbán Viktor nagy nyomás alatt lehetett, hogy meghozzák ezt a döntést – vélekedett a Financial Times. A lap beyondbrics blogja szerint a kormány 180 fokos fordulatra kényszerült, miután a hitelfelvételi költségek emelkedtek. Az IMF támasz lehet most Magyarország számára, és segítheti a nemzetközi bizalmat a közép-kelet-európai régióban – mutat rá az FT. Mindez nagyon kínos lehet Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki független gazdaságpolitikát folytatott, figyelmen kívül hagyva az Európai Unió, a nemzetközi üzletemberek, bankárok kritikáját.

Az FT blogja szerint egy ilyen incidens után biztosra vehető, hogy  nem fog javulni Magyarország és az IMF viszonya. A Société Générale elemző úgy vélekedett, hogy a magyar kormánynak a jelek szerint "sikerült még tovább gyengítenie a befektetői bizalmat és a következő szög a koporsóban egy esetleges leminősítés lehet".

A magyar kormány nem tudja megállni, hogy ne okozzon meglepetést a piacoknak. A leminősítés árnyékában jelezte, hogy visszatér a Nemzetközi Valutaalap kebelére - írja a The Wall Street Journal (WSJ). A lap szerint ugyanakkor a bejelentés valószínűleg csak kísérleti léggömb, mivel a Valutaalap csak kemény feltételekkel adna hitelt Magyarországnak, az Orbán-kabinet pedig nem menne bele hatalmának megnyirbálásába.