Csökkenhetnek az uniós források

Hazánk a most futó, 2007–13-as időszakban mintegy 25 milliárd euró uniós forrás lehívására jogosult, így a külügyminiszter által említett 20 százalékos csökkenés értelmében 2014 után ötmilliárddal kevesebb támogatást kaphat az ország. Az Európai Bizottság ugyanis úgy alakítaná át a támogatások kiosztását, hogy minden tagállam legfeljebb a GDP 2,5 százalékának megfelelő összeghez juthatna hozzá.

A 2007–13-as időszakra még országonként differenciálva határozták meg a támogatások küszöbértékét, azt hazánk esetében a most javasolt szintnél jóval magasabban, 3,6 százalék körül szabták meg. A külügyminiszter felszólalásában elmondta: Magyarország számára politikailag elfogadhatatlan a felzárkóztatási források 20 százalékos csökkentését jelentő javaslat, amelyet „súlyos számként” írt le.

Az Európai Bizottság a 2014–20-as ciklusban egy új, köztes regionális finanszírozási kategóriát is létrehozna az eddigi úgynevezett fejlett és kevésbé fejlett kategória mellett, amelyet azoknál – az amúgy főként nyugat-európai – régióknál alkalmaznának, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75–90 százaléka között van.

„Igazságtalannak tartanánk, ha ezt a kategóriát a mi kárunkra hoznák létre” – mondta el lapunknak Győri Enikő. A Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára ezzel arra utalt, hogy egyik magyar régió sem esne bele ebbe a kategóriába, miután a 107 százalékos mutatójú Közép-Magyarország régió mellett a másik hat magyar térség nem éri el a 75 százalékos szintet. „A javaslattal az a baj, hogy a legszegényebbektől terelnének át forrásokat az egyébként viszonylag fejlettek számára” – emelte ki az államtitkár.

Martonyi: Közös fellépést a leminősítések ellen

Az uniós tagállamok közös fellépésére van szükség a válságban, mert az „alaptalan leminősítések sorozata ma már tucatnyi országot érint” – jelentette ki Martonyi János a konferencián. A külügyminiszter elmondta: az integráció legsúlyosabb krízise már az eurózóna egészét fenyegeti, így az EU jövője a tét.