Elemző: A forint gyengülése miatt tovább nőhet az infláció

Elemzők 3,4-3,8 százalék közötti éves adatot vártak októberre. Szeptemberben és augusztusban egyaránt 3,6 százalék volt a fogyasztói árak emelkedésének 12 havi üteme, míg havi bázison 0,1 százalékos csökkenést mért a KSH. Az idén az első tíz hónapban átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2010 azonos időszakában.

A maginfláció októberben 0,3 százalék volt, 12 havi összehasonlításban 3 százalék. A nyugdíjas fogyasztó kosárra számított infláció 4,1 százalék volt éves bázison, havi szinten pedig 0,7 százalék.

„A következő hónapokban ellentétes hatások érik a fogyasztói árakat. A belső kereslet hiánya továbbra is enyhítheti az inflációt, az élelmiszerárak növekedési üteme pedig a tavaly év végi magas bázis miatt jelentősen mérséklődni fog. Ezzel szemben a gázár kompenzáció megszűnése, a népegészségügyi termékadó bevezetése, valamint a jövedéki adók emelése felfelé hatnak az inflációra” – mutat rá Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Hozzátette: A forint gyengülése szintén magasabb inflációt eredményezhet, ami fokozatosan jelenhet meg az inflációban, amennyiben a forint gyengülése tartósnak ígérkezik.

„Ezért az év végére 4,1%-ra emelkedhet az infláció, az éves átlag 3,9% lehet. A jövő év elején jelentős emelkedést okoz az áfa felső kulcsának emelése, bár feltehetően nem kerül teljesen át a fogyasztói árindexbe. Így 2012 elején 5%-ra ugorhat az infláció, azonban az év során fokozatosan enyhülhet, így a jövő évi átlagos infláció 4,6% lehet” – vélekedett az elemző. Úgy látja, ezen hatások kiesésével 2013 második negyedévében elérhetővé válhat a 3% inflációs cél elérése.

„Ennek ellenére az MNB továbbra sem csökkentheti az alapkamatot, elsősorban a pénzügyi stabilitási kockázatok miatt, másodsorban amiatt, hogy megvárja a jövő évi adóemelések esetleges másodkörös hatását az inflációs várakozások alakulásában. Az előbbi okok miatt a piaci turbulenciák fokozódása esetén az MNB akár kamatemelésre is kényszerülhet” – írta Suppan.