IMF magyarországi misszióvezető: Ez van a sikersztorik mögött

A végtörlesztés nyomán nem javul lényegesen a gazdasági szereplők devizapozíciója – mutatott rá Csermely Ágnes, az MNB elemzési központjának igazgatója. Arra is emlékeztetett, hogy a külföldiek még a válság előtti, legjobb időkben sem vállaltak nyitott forintpozíciót. A jegybanki szakértő szerint a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát, az iránta tanúsított bizalmat javítani kellene. Vissza kell állítani a pénzügyi közvetítő rendszer sima működését. Koherensebb szabályozási környezetet is sürgetett.

Magyarország számára ugyanaz a kérdés, mint a térség többi országában: hogyan lehet beindítani a növekedést úgy, hogy az egyensúlyi pályán valósuljon meg, ne indítson be újabb egyensúlytalanságokat – vélekedett Irina Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi misszióvezetője. A makrogazdasági és politikai stabilitás kiemelkedő fontossággal bír, általában ez húzódott meg a sikersztorik mögött is – tette hozzá. A gyors reakcióképesség is sok esetben segítette ezeket, főként a legnagyobb hozzáadott értékű, innovatív gazdasági ágazatokban. Magyarország sok korai reformot végrehajtott, főként a liberalizáció terén, de a források iránti verseny során a stabilitás is igen fontosnak bizonyult.

Kitért a pénzügyi rendszert érintő intézkedésekre is az IMF-szakértő, amikor az ország megtorpan a felzárkózó pályán, és egyébként a kkv-k szerepe jelentős a gazdaságban, akkor sokkal diverzifikáltabb finanszírozási lehetőségek szükségesek. Az ördög mindig a részletekben rejlik, tudásban nincs hiány Magyarországon. Az IMF küldöttsége visszatért Washingtonba, és ott tárgyalják tovább a magyar kérelmet, ezért kérdésre sem tudott további részleteket közölni a folyamatban lévő ügyről.

A krízis megemelte az államadósságokat, és ez alól Magyarország sem kivétel, ezért a korábbi kormányok nagyban felelősek – fejtette ki Palotai Dániel, a Nemzetgazdasági Minisztérium Makrogazdasági osztályának vezetője. Az adósságot egyrészt annak nominális csökkentésével, másrészt a GDP növelésével lehet leküzdeni – mondta. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a növekedés és az adósságállomány között negatív irányú kapcsolat van. Rövid távon a szükséges fiskális konszolidáció jelentős növekedési áldozatokkal jár, hosszabb távon azonban ez megtérül, mert adósságszolgálat helyett több forrás jut beruházásokra. Amennyiben a konszolidáció hiteles, akkor lejjebb viszi a hozamfelárakat már rövid távon is.

Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy az Európai Bizottság is 3 százalék alatti hiányt jelzett előre Magyarország számára 2012-re. Emellett a munkahelyteremtést, az aktivitás emelését hangsúlyozta a szakértő, mint a gazdasági növekedést élénkítő tényezőt a következő időszakban, ezt célozta például az szja-rendszer progresszivitásának csökkentése. A kormányzati szakértő pozitív jeleket lát a magyar egyensúlyi problémák alakulásában, de felhívta a figyelmet, hogy az államadósság terén még mindig magasan az egyensúlyinak tartott szint felett van az ország mutatója. Természetesen minden előrejelzésnek van egy határideje, és a kormány jelenleg a szeptemberi állás szerintit használja, a következő számítások már nyilvánvalóan más számokat fog tartalmazni. Ha most végeznék el a becslést, akkor is pozitív lenne a GDP-növekedési előrejelzés, és a költségvetésbe betervezett tartalékok az alacsonyabb növekedésből eredő kiesést.

Csaba László közgazdász hozzászólásában kiemelte a képzési rendszer hiányosságait, mint a gazdasági növekedést gátló tényezőt. 

Magyarország számára is tanulságos prezentációt tartott Beynet Pierre, az OECD országtanulmányokkal foglalkozó részlegének osztályvezetője, országok konszolidációs tapasztalatairól. A legtöbb ilyen folyamat gyorsan zajlott le a múltban, ezek azonban általában nem is érintettek túl jelentős összeget, a GDP 2,8 százalékát tették ki átlagban. Vegyesen bevételekre és kiadásokra is épültek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy érdemesebb a kiadásokra koncentráltan végrehajtani a lépéseket, az adóemelések miatt ugyanis gyakran megemelkedik az infláció – hangzottak a nemzetközi szervezet képviselőjének tanácsai. A sikeres programok alacsony aktivitás idején indultak, és jelentős szociális kiadáscsökkentést tartalmaztak. Ez utóbbi téren az elmúlt évek magyar folyamatai élen jártak. További lehetőségeket látnak az OECD szakértői a közbeszerzések terén a racionalizálásra.

Barbara Kauffmann, az Európai Bizottság Magyarország makrogazdasági és költségvetési elemzéséért felelős osztályvezetője arra mutatott rá, hogy 2010 előtt az összes magyar gazdaságpolitikai program szinte azonnal kudarcot vallott, ami a hiányszintet és az adósságpályát illeti. Még azonban nem zárható le teljesen ez a fejezet, mert például a jövő évre 3,7 százalékos hiánnyal kalkulálnak 2013-ra az uniós szakértők a magyar hiány mértékét illetően. Jövőre csak egyszeri tételek miatt mehet a túlzott deficit eljárás keretében megkövetelt, 3 százalék alatti szintre. A bevételi oldalon jövőre emelkedés, 2013-ban csökkenés lesz, ám a kiadási oldalon mindvégig enyhe emelkedés várható a jelenlegi számok alapján. Elvárásként megfogalmazta az EU-s szakértő az éveken átnyúló fiskális tervezés erősítését.