Európából áramlik ki a tőke, ebben pedig nem az új tagországok a nyertesek. A tőkevesztést motiváló tényezőkre kellene hatni. A vállalkozások országhatárokat átlépő működése ellenére a szabályozás országhatárok közé szorított, ami nem hatékony működést eredményez.
Elemzése szerint az elmúlt 13 évben a növekedésben a létszám nem játszott szerepet. 68-70 százalékban a tőkemennyiség bővülése eredményezte a növekedést, mintegy 30 százalékban pedig a termelékenység bővülése.
A trend az, hogy az újonnan érkező és az újrabefektetett tőke összességében nem növekszik, pedig magasabb is lehetne. Figyelmeztető, hogy szembefordulunk ezzel a tőkével, bizonytalanságot keltünk benne. Az utóbbi években a realizált profit magasabb, mint az újonnan érkező tőke. A 67 milliárd eurónyi működőtőke 10 százalékos hozamszint mellett is komoly folyó fizetési mérleg gondot okozhat.
A rendezvényt záró kerekasztal-beszélgetés során azt a kérdést járták körül a közgazdászok, jelenthet-e a bakrendszer fertőzési csatornát, azaz a bankcsődök miatt átterjedhet-e egyik országról a másikra a fizetésképtelenség. Európában az USA-val szemben még nem történt meg a banki portfoliók megtisztítása, a rossz hitelek elkülönítése – mondta el Oszlay András, a Takarékbank elemzője. Komoly reálgazdasági problémákat okozhat ezért bármelyik nagybank bedőlése, az Európai Unió létét is veszélybe sodorhatja egy ilyen katasztrófa, mert a közösség működését biztosító egyeztetéseket veszélybe sodorná. Ha nem lesz az EKB hozzáállásában változás, és nem fogja korlátlanul vásárolni az állampapírokat, akkor valóban széteshet a közösség – értett egyet Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője.
A banki feltőkésítések a magasabb tőkekövetelmények és a szigorúbb szabályozás miatt inkább a mi térségünkben kecsegtethet sikerrel, mivel itt még van terjeszkedési lehetőség. Ugyanakkor nincs erre utaló törekvés, mivel a német Landesbankok könyveiben még mindig vannak kétes hitelek, mivel nem néztek szembe ezzel a problémával. Ha pedig a tőkeemelés nincs napirenden, akkor az eszközök csökkentése jelenthet csak módot a tőkemegfelelés elérésére, ez pedig még tovább fékezheti a gazdaságokat.
A magyar hitelállomány az egyetlen a régióban, amely 2010 nyarához képest tovább zsugorodott. Nem mondható tehát, hogy azért csökken a banki forrás, mert általános forráshiány lenne – mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató szakértője. Valamennyi résztvevő azt jósolja, hogy a hitelállomány tovább szűkül, a hitel/betét arány 110 százalék környékére zsugorodhat. A befektetések pedig zömmel készpénzből valósulnak meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.