Valóságközeli tudomány kell

A Változó világ, útkereső gazdaság címmel tartott előadás a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében hangzott el. A „nyilvános előadás” minősítésű esemény azt is jelezte, az Akadémia a tudományt közelebb kívánja vinni a mindennapokhoz. S mi lenne most közelebb hozzánk, mint a gazdasági válság, amely nyomasztó, érthetetlen teherként határozza meg az életet. A közgazdászprofesszor néhány tézist fogalmazott meg a világgazdaság s benne az Európai Unió helyzetével kapcsolatban, hangsúlyozva, a fejlemények rámutattak, hogy a közgazdászoknak is el kell gondolkodniuk azon, megfelelők-e az eddigi munkamódszerek, elméletek a fejlemények megértésére és kezelésére.

Úgy vélte, nem. Ez a tudományág is megérett a változásra. Nem szerencsés, ha különböző időszakokban különböző divatáramlattá merevülő elméletek határozzák meg a gazdaságkutatók gondolkodását is. Így például a nagy és tartós fellendülés hatására már-már az lett az általános nézet, hogy a „partinak sosincs vége”, azaz a jólét egyre csak jobb lesz. Aztán vége lett. Most pedig amolyan világvége-hangulat vált általánossá, pedig ha válság van is, az még nem recesszió, mert összességében a világgazdaság – s benne a meghatározó országok gazdasága – növekszik. Igaz, lassuló mértékben.

„Valóságközeli tudományra van szükség” – szögezte le Csaba László, amikor arról beszélt, hogy a közgazdaság-tudományban időnként túl nagy szerepet kaptak a számok, a valóság modellezése. Így sokan elhitték, hogy a jövő kiszámítható, csak a megfelelő képletet, mérési módszert, modellt kell hozzá alkalmazni. Csaba László hangsúlyozta: a gazdaság is komplex rendszer, amelyben vannak nem mérhető elemek is, ezért nincs pontosan kiszámítható, előre látható működés sem.

A közgazdászprofesszor olyan elemekre utalt, mint a bizalom, a hit, a korrupció, s akad még sok olyan, az emberi szubjektumhoz köthető érzés, amely jelentősen befolyásolhatja az üzletet, a gazdaságot. Okosabb hát e tényezőket is figyelembe venni, azaz a közgazdászoknak a számok, modellek fetisizálása helyett hasznosabb az élethez közelíteni egy-egy jelenség értelmezésekor.

Két nagy veszély fenyegeti a szabad embereket, szabad társadalmakat – szögezte le Csaba László előadása zárógondolataként: a totális állam és a totális piac. A válság egyik negatív következménye az lett, hogy sok kis cég tönkrement, miközben a nagyok még nagyobbak lettek, óriási konglomerátumok hálózzák be a világot. Sokkal jobb lenne, ha emberi léptékű közösségek, munkaszervezetek is maradnának.