Vértes: Zsákutcában van a magyar gazdaságpolitika

Vértes András szerint a várható magyarországi gazdasági visszaesés egyik oka a rossz konjunkturális helyzet, a másik a hibás gazdaságpolitika. Szerinte ez utóbbinak a három fő összetevője a rossz adópolitika, a devizahitelek végtörlesztése és a pénzügyi rendszer stabilitásának csökkentése.

A végtörlesztés pedig néhány hónap alatt 100-200 milliárd forintos veszteséget okoz a bankoknak, növeli az országkockázati felárat, a forint gyengül, a kamatszintet növeli, ráadásul a jó helyzetben lévő adósokat segíti, a rossz helyzetben lévőket ellehetetleníti.

Vértes András szerint az államadósság és az államháztartási hiány csökkenés csak látszólagos, mert egyszeri tétel, a nyugdíjpénztárak vagyonának állami kézbe vétele miatt javultak a mutatók. Azt figyelmen kívül hagyva a hiány és az adósság nőtt. A kutató azt is megemlítette, hogy a magyar bankrendszert három nagyon komoly kedvezőtlen hatás érte: a bankadó, a végtörlesztés és a nyugdíjpénztári vagyon állami kézbevétele. Ezek együtt 1000 milliárd forintot megközelítő veszteséget jelent számukra. A kutató szerint ezt ugyan kibírja a bankrendszer, de ehhez tőkére van szükségük a bankoknak a anyacégüktől és visszafogja a hitelezést.

A magyar bankok két okból is kevesebbet hiteleznek: egyrészt kevésbé tudnak, másrészt kevésbé akarnak hitelezni – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank szakértője. Elmondta, hogy a jegybank felmérései kimutatták, hogy a bankok hitelezési képessége és hitelezési hajlandósága is csökkent. Ráadásul a fordulópont egyre későbbi időpontra várható. A pénzügyi szakemberek most már 2013-nál korábbi időre nem várják a hitelezési aktivitás növekedését. A jegybanki szakember szerint az állam sokat tehetne a vállalati hitelezés bővítése érdekében. Ezt megteheti közvetlen hitelnyújtással és államai garanciák vállalásával is.

A magyar gazdaság nem az utóbbi egy év gazdaságpolitikája miatt került rossz helyzetbe, már korábban is voltak komoly nehézségek - vélekedett Kozma András, a Commerzbank vezérigazgatója. Abban viszont egyetértett Vértes Andrással, hogy a jelenlegi helyzetben  a bankok nem is tudnak és nem is érdekeltek a hitelnyújtásban.

Szerinte a haza helyzetnél is jobban veszélyezteti a hitelezést, hogy az anyabankoknak az emelkedő tőkekövetelmények miatt vagy tőkét kell emelniük, vagy hitelezési aktivitásukat kell csökkenteniük. Mivel most egy banknak nehéz lenne a tőkebevonás, ezért várhatóan inkább a hitelezés visszafogását választják majd. A Commerzbank vezérigazgatója arra számít, hogy az anyabankok többsége annyi hitelezést enged meg a leányvállalatainak, amennyi forrást maguk gyűjteni tudnak. Ezért szerinte a magyar vállalkozások nem számíthatnak külföldről származó tőketranszferre.

Az idei évben úgy tűnik, hogy az ázsiai-csendes-óceáni régió gazdaságai el vannak szigetelve a világ más részein támadt zűrzavartól. Az ázsiai A 2008-ban elért csúcshoz képest brutális módon csökkent a vállalatoknak nyújtott hitelek mennyisége - hangsúlyozta a  konferencián Csillik Péter, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza. Számításai szerint reálértéken és az árfolyamhatásoktól megtisztítva még jelentősebb e visszaesés. A szakember szerint takarékszövetkezetek még hitelezési aktivitásuk jelentős növelésével sem tudják kellő mértékben finanszírozni a vállalati szektort, mert részarányuk a hitelezésben nagyon alacsony: együttesen sem éri el az öt százalékot.

A vezető közgazdász úgy véli, akkor élénkülhet meg a hitelezés, ha nő a szolgáltatások és az áruk iránti kereslet. Akkor a vállalkozásoknak érdemes lesz beruházni, a bankoknak pedig hitelezniük. Csillik Péter szerint emellett a magyarországi hitelezés élénkülésének az is feltétele, hogy ne legyen magas az országkockázati felár és ne legyenek olyan, a bankok tőkéjét apasztó intézkedések, mint a bankadó és a végtörlesztés.

Mivel a belföldi piac nehezen fog élénkülni, ezért a hazai kis- és középvállalkozásoknak is exportpiacokat kell keresniük - vélekedett a konferencia kerekasztal beszélgetésén Koji László, az Iconex Vas- és Fémipari Kft. igazgatója. Szerinte azonban a kisvállalati szektornak az ezer kilométeren belüli piacokon érdemes vevőket keresni és úgy látja, hogy a legkézenfekvőbb megoldásnak azt tartja, hogy osztrák vállalkozások beszállítóivá váljanak. Vahl Tamás, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara egykori elnöke viszont úgy látja, hogy az ezer kilométeres hatósugárba Németország és Törökország is belefér.

Brezóczki Attila, az Inotal igazgatóságának elnöke arról beszélt, hogy a jelentős árfolyamingadozások miatt nem csak az a cég vállal túlzott kockázatot, amelyik belföldre termel és devizában adósodik el, hanem az is, amelyik exportra termel és forintban vesz fel hitel. Ezért vagy abban a devizában érdemes eladósodni, amelyikből bevétele származik a cégnek, vagy pénzügyi eszközökkel kezelni kell a finanszírozást.

Koji László szerint a hitelszűke és a vállalkozások tartozásai miatt egyre többször fordul elő, hogy a cégek azzal fizetik ki tartozásukat, amijük van. Ez azt jelenti, hogy saját termékükkel, vagy szolgáltatásukkal egyenlítik ki a számlájukat.