Egy ország, ahol bejött a vezetőknek az EU-ellenesség

A közvélemény-kutatások szerint jótékony hatást gyakorolt a nagyobb kormányzó párt, a konzervatívok népszerűségére, hogy vezérük, David Cameron miniszterelnök a december 8-9-i EU-csúcson az uniós kormányfők közül egyedüliként megvétózta az EU szerződés módosítására vonatkozó francia-német terveket.

A Reuters/Ipsos MORI december 10-12-én készült felmérése alapján a konzervatívokat 41 százalék támogatja – ez hét százalékpontos emelkedés a korábbiakhoz képest –, míg a munkáspártiak népszerűsége két százalékponttal 39 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy a toryk idén első ízben előzték meg legnagyobb vetélytársukat. A Guardian által idézett felmérés szerint ezzel párhuzamosan egy százalékponttal 11 százalékra olvadt a kisebb kormánypárt, a liberális demokraták támogatottsága, miután vezetőik a csúcs után kritizálták Cameron EU-szkepticizmusát.

Hasonló trend rajzolódik ki a The Independent által megrendelt ComRes-felmérésből is, amely szerint a két nagy párt népszerűsége már egy szinten, 38-38 százalékon áll. A britek EU-val szembeni ellenérzéseire utal az a közvetlenül az EU-csúcs előtt készült közvélemény-kutatás is, mely szerint a britek 52 százaléka szerint az eurókrízis ideális alkalom lenne arra, hogy Nagy-Britannia elhagyja az Európai Uniót.             

David Cameron az alsóházi képviselők előtt hétfőn azzal indokolta az EU szerződésmódosításának vétóját – a franciák és a németek eredetileg az uniós szerződés keretein belül szerettek volna létrehozni egyfajta fiskális uniót – , hogy Nagy-Britannia nem kapta meg azokat a "szerény és ésszerű" biztosítékokat, amelyekre nemzeti érdekeinek védelmében igényt tartott. London a világ első számú pénzügyi szolgáltatási központja, és a brit kormány mindössze annak biztosítását kérte, hogy "egyenes legyen a pálya" a szabályozást illetően az európai pénzügyi szolgáltatási szektor egészében, mondta Cameron. 

A miniszterelnök egyúttal utalt arra is, hogy a paktumból való kimaradással Nagy-Britannia biztosítja költségvetés-politikai függetlenségét. Az euróövezethez csatlakozni hivatott országok ugyanis „olyan szerződésről fognak tárgyalni, amely példátlan mértékű nemzetállami hatalmi jogköröket ruház át Brüsszelre. Egyesek költségvetéseit gyakorlatilag az EU-bizottság fogja ellenőrizni és átírni. Nagy-Britanniában ez nem fog megtörténni" - mondta hétfői parlamenti beszámolójában a brit miniszterelnök.

A brit érdekek fokozott védelmét és a konzervatívok egy részének erős EU-ellenességét oly annyira díjazzák a választók, hogy még a sorozatos megszorításokat és a gazdasági kilátások romlását is megbocsátják a Cameron-kormánynak. A kabinet novemberben jelentette be legújabb kiigazító csomagját: ennek keretében 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, a közalkalmazottak fizetésemelését az elkövetkező két év során egy százalékban rögzítik, és 2017-ig nem 400 ezer, hanem 710 ezer főt bocsátanak el közülük. Egyúttal radikálisan rontották a növekedési várakozásokat is: a gazdaság jövőre valószínűleg csak 0,7 százalékkal növekszik majd a márciusban jósolt 2,5 százalék helyett.

Szerdán egyébként újabb negatív hír látott napvilágot, ezúttal a munkaerő-piacról: a munkanélküliség az októberrel zárult negyedévben az előző három hónaphoz képest 0,4 százalékkal 8,3 százalékra emelkedett, azaz ősszel már 2,64 millió ember keresett munkát eredmény nélkül. Ez ugyan európai viszonylatban még alacsonynak számít – az euróövezetben 10 százalék felett áll ez a mutató –, Nagy-Britanniában viszont 17 éves rekordot jelent. Az emelkedés az állami szektorban már végrehajtott leépítéseknek köszönhető – az elmúlt egy évben 276 ezerrel csökkent az itt dolgozók száma –, amit nem tudott ellensúlyozni a magánszektor 262 ezer fős bővülése sem.

Igaz, brit lapok által idézett szakértők szerint a munkaerő-piaci helyzet romlása lassult, és nem olyan aggasztó a helyzet, mint korábban jósolták – ez arra utal, hogy a gazdaság egyelőre még nem csúszott recesszióba.