Héja hangvétel az MNB-től – Újabb kamatemelés jöhet

 A Monetáris Tanács áttanulmányozta az MNB szakértői által készített decemberi Jelentés az infláció alakulásáról című kiadványt. A Monetáris Tanács megítélése szerint a következő évben lényegében stagnál a gazdaság és csak 2013-ban indulhat meg a növekedés. A kibocsátás az előrejelzés horizontján mindvégig elmarad potenciális szintjétől. Az indirektadó-emelések és az árfolyamgyengülés hatásának kifutása után az alacsony belső kereslet dezinflációs hatása válhat dominánssá a fogyasztóiár-index alakulásában – áll a kamatdöntés hátterét ismertető közleményben.

Az inflációs és növekedési kilátások, valamint a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett romlása miatt szükségessé vált az irányadó kamat emelése. A szigorú monetáris kondíciók fenntartása mellett 2013 elején érhető el az inflációs cél – írja az MNB-

Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések 2012-ben érdemben növelhetik a fogyasztóiár-indexet. A bérkompenzáció tompítja a minimálbér-emelés hatását a vállalati bérköltségekre, így az intézkedésnek feltehetően nem lesz számottevő inflációs hatása. A kockázati megítélés romlása miatt korábban végbement árfolyamgyengülés azonban rontja az inflációs kilátásokat. A Monetáris Tanács különös figyelemmel kíséri a fogyasztói árindex mellett az adószűrt maginfláció alakulását is. A Monetáris Tanács megítélése szerint kedvezőtlenek a gazdaság növekedési kilátásai. A globális növekedés lassulása, az európai országokban az államadósság fenntarthatósága érdekében hozott keresletszűkítő költségvetési intézkedések és a pénzügyi rendszer sérülékenysége kedvezőtlen konjunktúrát vetítenek előre felvevőpiacainkon, ami a hazai export növekedését is visszafogja – mutatnak rá.

Hozzáteszik, az eurózóna válsága miatt a hazai bankok csak nagyobb költségekkel tudják megújítani külföldi forrásaikat. A bizonytalan gazdasági környezetben a kedvezőtlenebb konjunkturális kilátások és a hitelfeltételek szigorodása visszafogják a beruházási aktivitást. Emiatt a vállalati beruházások csökkenhetnek 2012-ben, amit a feldolgozóiparban végrehajtott nagy egyedi beruházások csak részben ellensúlyoznak. A Monetáris Tanács üdvözli a Kormány és a Bankszövetség között létrejött megállapodást, mely mérsékli a devizaadósok terheit, ezáltal erősítheti a bankok hitelezési aktivitását.

„A gyenge árfolyam miatt a háztartások részéről elhúzódó mérlegkiigazításra lehet számítani. A bizonytalan jövedelemkilátások és az indirektadó-emelések miatt tartósan alacsony fogyasztás várható. A jövő évi költségvetési hiány tartását célzó kormányzati intézkedések is jelentősen fékezik a belföldi keresletet, ugyanakkor hozzájárulhatnak Magyarország kockázati megítélésének javulásához” – áll a közleményben.

Az eurózóna adósságválságának kiterjedése, az európai bankrendszert övező kockázatok növekedése, és a romló globális növekedési kilátások, valamint egyes hazai tényezők következtében az elmúlt időszakban kedvezőtlenül alakult Magyarország kockázati megítélése. Az emelkedő felárak és a finanszírozási kockázatok növekedése korlátozzák a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit. A globális és hazai növekedési kilátásokat, valamint a pénzügyi piacokat övező számottevő bizonytalanságra való tekintettel a Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy minél előbb megállapodás szülessen a finanszírozási kockázatok csökkentése érdekében a kormány és az Európai Unió illetve a Nemzetközi Valutaalap között.

A monetáris politika a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fenntartásával, az árstabilitás biztosításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. Az elmúlt időszakban tapasztalt gyenge árfolyam rontja az inflációs kilátásokat és pénzügyi rendszer sérülékenységét is növeli.

A kedvezőtlen kockázati megítélésre és az inflációs kockázatokra tekintettel a Monetáris Tanács az alapkamat 50 bázispontos emeléséről döntött. Amennyiben a kockázati megítélés és az inflációs kilátások érdemben tovább romlanak, további kamatemelés válhat szükségessé, zárul a közlemény.