KSH: A legszegényebbeknek tovább csökkent a jövedelmük

Ez a kedvezőtlen helyzet 2010-ben az adóváltozásoknak köszönhetően valamelyest javult: a háztartások 2009-hez képest éves szinten már több mint 72 ezer forinttal magasabb nettó nominális jövedelemmel rendelkeztek, amely a fogyasztói árak 4,9 százalékos növekedése mellett 3,2 százalékos reáljövedelem-emelkedést jelentett. Ennek ellenére a 2010-es nettó jövedelem a 2006. évinek – ami az évtized legmagasabb értéke volt – mindössze a kilenctizedét tette ki reálértéken – írja a KSH.

Ez tételesen azt jelenti, hogy 2010-ben az egy főre jutó bruttó jövedelem 1 145 614 forintot, a nettó jövedelem pedig 939 396 forintot tett ki.  A vizsgált időszak alatt a nettó jövedelem aránya a bruttó összeghez viszonyítva 2001-ben volt a legmagasabb (83,2 százalék), ezt követően szinte évről évre romlott a nettó jövedelmi pozíció. 2010-ben az adóváltozásoknak – a szuperbruttó bevezetése, a csökkenő adókulcsok és kitolódó alsó sávhatár, a kedvezőbb adójóváírás – köszönhetően jelentős javulás következett be, a nettó bér ekkor az összes jövedelem 82 százalékát tette ki.

Ugyanakkor az intézkedések hatása a különböző jövedelmi decilisekbe tartozókat eltérően érintette: bár az adózók zömének emelkedett a jövedelme az előző évhez képest, elsősorban a magasabb jövedelműek jártak jobban. Az alsó jövedelmi decilisben élők jövedelmi helyzete romlott 2010-ben, egy főre jutó éves nettó jövedelmük mintegy 9 ezer forinttal volt kevesebb az előző évinél – áll a KSH elemzésében.

A felső kategóriákba tartozók helyzete ugyanakkor látványosan javult, leginkább a tizedik decilisbe tartozók nettó jövedelme emelkedett (314 ezer forinttal). A lakosság jövedelmi egyenlőtlenségeit tükröző S10/S1 mutató (az alsó és felső jövedelmi tizedbe tartozók összjövedelemből való részesedésének hányadosát mutatja) alapján a két szélső tizedbe tartozók jövedelmi különbsége 2010-ben 7,2-szeres volt, valamivel magasabb, mint az előző években volt.

A bruttó jövedelmek szerkezetében a munkajövedelmek képviselik a legnagyobb arányt, amelyet a társadalmi jövedelmek követnek. A munkajövedelmek részesedése 2005-től (70,9 százalék) 2010-ig (65,9 százalék) folyamatosan csökkent, ugyanezen időszak alatt az egyéb jövedelmeké 1 százalékponttal, a társadalmi jövedelmeké pedig közel 3 százalékponttal nőtt. Ez utóbbiban a nyugdíjasok számának emelkedése mellett a gazdasági válság generálta munkanélküliség növekedése játszott szerepet. A válság hatására a munkavégzéshez kötődő jövedelmek már nemcsak az alsóbb jövedelmi kategóriákban élőknél estek vissza, hanem a középső és a magasabb decilisekbe tartozóknál is – írja a KSH.

A területi egyenlőtlenségek továbbra is jelentősek: a munkanélküli-ellátás, valamint az egyéb szociális jövedelmeken belül a rendszeres segély aránya még mindig az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban a legmagasabb, ahol a szegénység elsődleges oka továbbra is az alacsony foglalkoztatottság és a hozzá szorosan kapcsolódó alacsony iskolázottság.

2010-ben a háztartási jövedelmek negyedét a társadalmi jövedelmek legnagyobb (és évről évre növekvő súlyú) tétele, a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások tették ki, melynek egy főre jutó összege mintegy 2,9 százalékkal haladta meg az előző évit.

A gazdasági válságból adódó bizonytalanság következtében továbbra is a nyugdíjasok jövedelmi helyzete a legstabilabb, a nyugdíj rendszeressége és kiszámíthatósága miatt. A táppénz folyósítási szabályai 2009. augusztus 1-től módosultak (összege és a passzív táppénz időtartama is csökkent), ami miatt a táppénz egy főre jutó éves összege 2009-ről 2010-re jelentősen (27 százalékkal) visszaesett.

2010-ben a gyermekes háztartások évi átlagos egy főre jutó nettó jövedelme 752 ezer forintot tett ki, ami az országos átlag négyötöde. A gyermekszám növekedésével párhuzamosan csökkent az egy főre jutó nettó jövedelem,  a tipikusnak mondható két felnőttből és két gyermekből álló családok az átlagos jövedelem 82,7 százalékból gazdálkodhattak. A két felnőttből, három vagy több gyermekből álló háztartások nettó jövedelme alig haladta meg az országos átlag  felét. Az összes bruttó jövedelmen belül a munkajövedelem aránya a két felnőtt két gyermekkel típusú háztartásban volt a legmagasabb (82,3 százalék), a társadalmi jövedelmeké pedig a három és annál több gyermekeseknél (30,8 százalék).