Miért minősítette le Magyarországot az S&P? – Matolcsy válaszol

Elmondta: a kormány elővigyázatossági hitelkeretről szeretne tárgyalni az IMF-fel és az EU-val. Matolcsy György kifejtette: Magyarországnak a növekedéshez pénzügyi biztonságra van szüksége, de az ország továbbra is a pénzpiacról finanszírozza magát. Kérdésre válaszolva politikai indíttatású támadásnak nevezte, hogy a Standard&Poor''s (S&P) leminősítette Magyarországot, és hangsúlyozta: bár Magyarország pénzügyi sebezhetősége magas, a gazdaság fundamentumai erősek. 

Arra a felvetésre, hogy a leminősítés egyik oka a jegybanktörvény, a miniszter úgy reagált: "ha ez a valódi ok, akkor miért nem várták meg a jegybanktörvényről való szavazást?". Kiemelte: az Országgyűlés egy olyan jegybanktörvényről szavaz majd, amely elfogadja az Európai Központi Bank véleményét és javaslatait.

Az, hogy a Standard&Poor''s mégsem várta meg a jegybanktörvény elfogadását, azt mutatja, hogy "itt valami másról van szó" - mondta a nemzetgazdasági miniszter. 

Elmondta: az, hogy a hitelminősítők az utóbbi időben sorra minősítették le az eurózóna tagállamait, azt jelzi, hogy az eurózóna déli szárnya pénzügyi válságban van, de az eurózóna és az EU bankrendszere is válságban van, és ez a krízis mélyül.

A Standard & Poor''s a magyar adósosztályzatok leminősítéséhez fűzött szerda esti londoni elemzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozatalt és a hitelképességet egyaránt erősíthetné "a részvétel egy többoldalú programban".

A hitelminősítő ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Magyarország novemberben hivatalosan megkereste a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és az EU-t egy új finanszírozási megállapodás ügyében, miután az előző IMF/EU-program 2010 októberében új megállapodás nélkül lejárt.
Az előzetes megbeszélések decemberben félbeszakadtak, de a hatóságok jelezték, hogy a tárgyalások januárban valószínűleg újraindulnak - áll az S&P elemzésében.

A Standard & Poor''s megjegyzi, hogy Magyarország folyómérleg-egyenlege többletbe fordult, de "mi azt is látjuk, hogy a likvid eszközök kiszűrésével számolt küladósság, amely becslések szerint az idei folyó bevételek 65 százalékát teszi ki, továbbra is magas".
"Jóllehet kedvezőnek tekintjük az erőteljesebb külső teljesítményt, meglátásunk szerint azonban Magyarország változatlanul jelentős refinanszírozási szükségletekkel szembesül különösen rövid távon, tekintettel arra, hogy a kormány hozzákezd az IMF- és EU-adósságok törlesztéséhez" - áll a hitelminősítő elemzésében.

Az S&P közölte: megítélése szerint a magánnyugdíj-pénztári eszközök átirányítása a költségvetési szektorba összességében nem javította a magyar közfinanszírozás állapotát.

Az S&P a szerdai leminősítést egyebek mellett azzal indokolta, hogy megítélése szerint továbbra is gyengül a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága, részben olyan hivatalos intézkedések miatt, amelyekről a hitelminősítő úgy gondolja, hogy kérdéseket vetnek fel a felügyeleti szervek függetlenségével kapcsolatban, és bonyolultabbá teszik a működési környezetet a befektetők számára.

A Standard & Poor''s a szerda este Londonban bejelentett magyar leminősítés indokai között említette azt a véleményét is, hogy az alkotmányban és egyes független intézmények - köztük a jegybank és az Alkotmánybíróság - működésében végrehajtott változtatások gyengítették Magyarország intézményrendszerének hatékonyságát.

A hitelminősítő felidézi, hogy miután tavaly módosult az MNB monetáris tanácsi tagjainak kinevezési eljárása, a hatóságok legutóbb olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely a Standard & Poor''s megítélése szerint "még inkább kikezdheti" a jegybank függetlenségét.
A tervezet - ha törvénybe iktatják - az alelnökök kinevezési jogát, amely jelenleg az MNB elnökét illeti, a kormányra ruházná át - áll a leminősítéshez fűzött elemzésben.

A hitelminősítő indoklása szerint a tervezet azt is előírná, hogy az MNB vezetése előzetesen értesítse a kormányt értekezletei napirendjéről, amellett, hogy hétről kilencre emelné a monetáris tanács tagjainak számát.

A Standard & Poor''s közölte: véleménye szerint az elmúlt egy évben hozott intézkedések - amelyek több szolgáltatási szektort érintenek - hátráltathatják a gazdasági növekedést azáltal, hogy csökkentik a bankok hitelezési, illetve a vállalatok beruházási készségét. Az S&P szerint különösen a távközlési, energiaipari, pénzügyi és kiskereskedelmi szektorokra kirótt átmeneti adók gyakorolhatnak nyomást rövid távon a beruházásokra és a munkahelyteremtésre.

A Standard & Poor’s bóvliba minősítette le Magyarországot, „BB+” kategóriába. Fenntartották a negatív kilátást, de levette a negatív figyelőlistáról az országot. A lépés várható volt, ugyanakkor az időzítése érdekes – írja Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piaci közgazdásza.

Azt gondoltuk, hogy várnak a jövő évig, azonban követték a Moody’s hitelminősítőt. Várakozásunk szerint a Fitch is leminősítheti az országot 2012 elején. A Moody’s pedig lehet, hogy újra léphet az MNB-törvény és a finanszírozási szükségletek miatt – vélekedett Montalto.

Az S&P szerint növekszik a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság az új kormányzat gazdaságpolitikájának hitelessége miatt, valamint a politika kockázatos a befektetések és a hitelkockázat kapcsán. Különösen a kormányzati intézkedések hatása látható, amelyek az MNB függetlenségét érintik – írja a Nomura közgazdásza. A múlt héten rámutattunk, hogy az MNB-t érintő intézkedések hiteleseményt idézhetnek elő, valamint idegesítik a hitelminősítő ügynökségeket – tette hozzá.

Azt az „összeesküvés-elméletet” se felejtsük el, hogy Magyarország csak azért fordult az IMF-hez, hogy elkerülje a leminősítést. Tudom, hogy sokan szkeptikusak ennek kapcsán, de ezt bizonyítják azok a dolgok, amiket láttam és hallottam a minisztériumi kapcsolatoktól – írja Montalto. A leminősítési fenyegetettség inkább csak támogatta Orbán Viktor t, mintsem félelmet keltsen benne egy jövőbeni fizetésimérleg-válság lehetősége miatt. „Mint láthatjuk, ez a trükk végül megbukott” – olvasható az elemzésben.

Egyértelmű, az S&P nem gondolja, hogy biztosan létrejöhet az EU-IMF megállapodás, amely segítené, hogy Magyarország a befektetésre ajánlott sávban maradjon. A kormányzat nem tekint kellő komolysággal a védőháló szükségességére, ez egy játék a piaccal – állapítja meg Montalto. A kormány csak egy válság után lesz hajlandó megállapodni az IMF-fel. Újra hangot ad annak a véleményének, miszerint a dolgok még a jelenleginél is rosszabbra fognak fordulni, mielőtt javulhatnának