Társasági adó: kevesebb kibúvó lesz jövőre

Nem változik 2012-től a társasági adó (tao) mértéke: az adóalap 500 millió forint alatti részénél 10 százalékot kell fizetni, míg az adókulcs e felett 19 százalék marad. A korábbi döntéseket felülírva azonban egyelőre úgy tűnik, ez 2013-ban is így marad, törölték ugyanis azt a rendelkezést, amely általánossá tette volna a 10 százalékos terhet.

Szigorodik ugyanakkor a veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályozás. A korábbi adóévekben elhatárolt veszteség csupán a (veszteség nélkül számított) adóalap feléig lesz elszámolható. A mezőgazdasági vállalkozók esetében a megelőző két adóévre való felhasználást 30 százalékra korlátozták.

Kisebb körben lesz elszámolható az a veszteség is, amely átalakulás után került a vállalkozáshoz. A jogutód erre csak akkor jogosult, ha az új társaságban a jogelőd, közvetve vagy közvetlenül, többségi befolyást szerez, s legalább két naptári évig folytatja a jogelődtől jelentősen nem eltérő tevékenységét. Cégfelvásárlás esetén is szűkítik a veszteség felhasználását: erre csak akkor lesz mód, ha a többségi befolyást megszerző az előző két adóévben folyamatos jogviszonyban állt az adózóval, illetve annak jogelődjével.

A részesedés bejelentésének határideje 30-ról 60 napra nő jövőre, és változás az is, hogy a további részesedésszerzést csak akkor kell jelenteni, ha annak nemcsak értéke, hanem százalékos aránya is nő az adott társaságban.

Új fogalom a bejelentett immateriális jószág. A jogdíjbevételre jogosító javak (szellemi termék, vagyoni értékű jog) szerzését ugyancsak 60 napon belül lehet jelenteni az adóhatóságnak. Ha az adózó egy éven túl értékesíti ezeket a javakat, az ebből származó nyeresége vagy vesztesége is csökkenti, illetve növeli az adózás előtti eredményét. A be nem jelentett immateriális javak értékesítése adómentes lehet, ehhez azonban az adózónak az elszámolt nyereséget lekötött adóalapba kell átvezetnie és három éven belül hasonló jószág szerzésére kell fordítania. Ellenkező esetben az adót az adott évben hatályos mértékkel, késedelmi pótlékkal együtt fizetteti meg az adóhatóság a lekötött tartalék után.
A visszavásárolt saját üzletrész elszámolása a számviteli törvény módosítása alapján változik. E szerint az nem az adózás előtti eredményt, hanem a saját tőkét érinti.

Változnak az alultőkésítés szabályai is. Az alultőkésítési arány kiszámításakor figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelések piaci kamatát is. Vagyis a kamatmentesen igénybe vett kölcsön állománya is ronthatja a rátát, akkor is, ha az adózó az eredményét nem csökkenti a kamattal.

Szigorodik a termőföldből átminősített ingatlanokkal kapcsolatban szerzett jövedelem elszámolása. Ha az ilyen ingatlan öt éven belüli értékesítéséből származó jövedelem meghaladja a meghatározott szokásos eredményt (a bekerülési érték 0,3 százalékának és a tulajdonban tartás napjainak szorzata), akkor a pluszeredmény adóalapját is az általános szabályoktól eltérően (kétszeres összeggel) kell megállapítani. Így az árfolyamnyereségből vagy más módon származó extraprofit 10 helyett 30 százalékos kulccsal adózik.

A reprezentáció és üzleti ajándék 2012-ben kikerül a társasági adó alapját növelő tételek közül. Ám nem válik adómentessé: a tízszázalékos tao helyett jövőre 51,17 százalékos személyi jövedelemadó terheli az így nyújtott juttatásokat.

Újra bekerült a törvénybe az adomány fogalma, így az elismert költségek között szerepel a közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezeteknek, illetve egyházaknak a meghatározott tevékenységeire nyújtott támogatás. Az eredményből levonható a kiemelkedően közhasznú szervezeteknek, a Magyar Kármentő Alapnak vagy a Nemzeti Kulturális Alapnak nyújtott támogatás értékének fele, a tartós adományozási szerződéssel juttatott összegek 20 százaléka, de ezek együttesen nem haladhatják meg az adózás előtti eredmény összegét. Elismert költség lesz a kötelező kamarai tagság tagdíjának összege is.

Közvetlen költségként elszámolható ugyanakkor az az összeg is, amely egy közös fejlesztés keretében, megállapodás alapján jut az adózóra.

Nem ismerik el azonban azt a költséget, amelyet az adózó bevételszerző tevékenységével összefüggésben nem hasznosít. Így 2014 után megszűnik a szoftverfejlesztés vagy a bérköltség adókedvezménye.

VG-összeállítás Definiált k+f Módosul a kutatás-fejlesztés támogatása. A k+f tevékenység meghatározását egységesítették. A definíció megkülönbözteti a saját tevékenységi körben végzett k+f-et, amelyet az adózó saját eszközeivel saját hasznára vagy más megrendelésére végez.

Közvetlen költségként elszámolható ugyanakkor az az összeg is, amely egy közös fejlesztés keretében, megállapodás alapján jut az adózóra.

Nem ismerik el azonban azt a költséget, amelyet az adózó bevételszerző tevékenységével összefüggésben nem hasznosít. Így 2014 után megszűnik a szoftverfejlesztés vagy a bérköltség adókedvezménye. -->