Az egész gazdaságpolitikát átírná az IMF

Hatástalan végtörlesztés, rossz adórendszer, nem hiteles gazdaságpolitika - ezeket a hibákat rója fel főként és több helyütt az IMF országjelentése. Az általános bevezető szerint a kormány ambíciózus hiánycélja elérhető lehet, de a megvalósításra kockázatot jelentenek a romló makrogazdasági feltételek és a lehetséges politikai kisiklások. Az egyre bonyolultabb adórendszert felül kell vizsgálni, hogy középtávon növekedéssel lehessen számolni, a tervezett strukturális reformokat teljeskörűen végre kell hajtani, és a munkerőpiac torzításait ki kell küszöbölni - írja a dokumentum.
A felügyeleteknek emellett folyamatosan vizsgálniuk kell a bankok pénzügyi helyzetét, és fel kell készíteniük őket a romló gazdasági helyzetre és finanszírozási nyomásra.

2010-11-ben a költségvetési politika lazító volt, az adócsökkentések 3 százaléknyival járultak hozzá a strukturális hiányhoz, de a 2012-es büdzsé alapjaiban jelent szigorítást a fiskális politikán - áll a jelentésben. A kormányzat vegyesen próbált alkalmazni kedvező reformokat és ellentmondásos intézkedéseket. A Széll Kálmán terv egybevág az IMF javaslataival, de más intézkedések, például a végtörlesztés, a regresszív adózás felé elmozdulás, vagy a munkaerőpiaci beavatkozások rontottak a helyzeten. Ráadásul a fiskális lazítást olyan dolgokkal finanszírozták, mint a különadók vagy a második nyugdíjpillér de facto államosítása - mutat rá az írás, amely a bevezetőjében megemlíti azt is, hogy a piaci indikátorok romlanak, a forint 20 százalékot gyengült, a CDS-felár és a kötvényhozam nőtt, továbbá leminősítések jöttek. A kötvények 37 százaléka van külföldiek kezében, ez magas arány, kockázatot jelenthet - írják.

A fő kihívás midezek miatt az adósságteher kezelése úgy, hogy az nem fojtja meg a növekedést. A 2008-as krízis után most Magyarország egy második kritikus ponthoz érkezett, a külső kereslet meredeken eshet, a kormány szigorít a fiskális politikán, az MNB kamatemelésbe kezdett. Sorsdöntő lesz az intézkedéssorozat, amelynek feladata a stabilizáció, a hitelesség építése, a versenyképesség és az intézmények erejének növelése - közli az IMF.

Ami a költségvetést illeti, a Széll Kálmán tervben leírt megszorításokkal és az áfa-emeléssel a delegáció egyet tud érteni, indokoltnak nevezi az adósságteher és az alacsony mértékű politikai hitelesség fényében. A hiánycél elérése ugyanakkor nehéz lesz: az IMF 3,5 százalék hiányt jósol, a dokumentumban írtak szerint azért, mert konzervatívabban becsüli a makropályát és a tömegközlekedési reform általi megtakarítást. Az adósság továbbra is nyomasztó teher lesz, érzékeny a sokkokra - áll az írásban.

A delegáció ugyanakkor azt javasolja, hogy ne használják el a költségvetési tartalékokat, arra ugyanis a hiánycsökkentéshez szükség van. A tartalék nem elég a nagy makrogazdasági sokkok, költségvetési végrehajtási kilengések kezelésére - írja a dokumentum. Ez utóbbi esetekben az események kimenetele kockára teheti az adósság középtávú fenntarthatóságát. Az IMF-javaslat szerint további pufferre van szükség, így a kormány a változtatások tartósságára tud koncentrálni, ennek eszközéül pedig a kiadások hatékonyságának felülvizsgálatát javasolja. Példákat is említ: adónövelés helyett az állami tömegközlekedés restruktúrálását, az önkormányzati közalkalmazás racionalizálását, a segélyezés átvilágítását sorolja.

A dokumentum szerint mivel a válságadókat 2013-ig ki kell vezetni, a gazdaság növekedése nem segíthet a további hiánylefaragásban. Az IMF megjegyzi azt is, hogy a hazai adózás túl regresszív, vagyis a relatív adóterhelés a kis jövedelműeken nagyobb, mint a tehetőseken, ami negatív hatással van a belső elosztásra és a lehetséges növekedésre. Megemlíti, hogy ugrásszerű emelkedés volt a minimálbérnél, és felhívja a figyelmet a túl bonyolult bérkompenzációs rendszerre, ami a cégek adminisztrációját növeli.

A javaslatok szerint a különadók kivezetése, az egykulcsos adó elemeinek átgondolása, a bér- és kompenzációs reform ésszerűsítése csökkentheti a kedvezőtlen hatást a középtávú növekedési kilátásokra és a szegények életére.

Hozzáteszik azt is: mivel adott a gyenge növekedés, a hitelességre való törekvés támogathatja a költségvetési szigort.

Fiskális ügyekben is konkrét javaslatokat tesz a Valutaalap: szerintük az államadósság növelésének korlátozását hozzá kellene kötni az "output gap"-hez, vagyis a gazdaság tényleges és lehetséges kibocsátása közötti különbséghez, ezzel elkerülve a prociklikus szorítást. Másodsorban az önkormányzatok számára konkrétabb hitelfelvételi szabályokat kellene előírni, leírva azt is, pontosan mi történik nemteljesítéskor. Harmadrészt az IMF aggódik a költségvetési tanács függetlensége és hatékonysága miatt. "A minimum, hogy független elemzésekre legyen lehetőségük minden fiskális kezdeményezésről, azokról is, amik hatása kívül áll a mostani büdzsécikluson." - írják.

Emellett felhívták a figyelmet a bankok kisebb terhelésére, beleértve az adót és a végtörlesztés aránytalan terhét is. Mindez kritikus fontosságú első lépés lehet a növekedés beindítására - közlik.

A bankszektor elemzésénél az írás megjegyzi: az ágazat sokkal erősebb, mint az előző krízis előtt, és az MNB is fejlesztette a beavatkozási lehetőségeit egy rövidtávú FX-swap, devizaátváltási tender intézményével, ami üdvözlendő. Mindazonáltal a különadó és a végtörlesztés meredeken csökkentette a banki profitot, a nyolc nagy bankból négy veszteséges, 14 százalékos a nemteljesítő hitelek aránya - hangsúlyozza a jelentés, mely arra is kitér, hogy nem feltétlen ért egyet abban a kormánnyal, hogy a növekedés gátja a lakossági devizahitel-kitettség és a forintromlás. Az IMF szerint ez nem bizonyított, mert csak a háztartások 15 százalékának van frankhitele, és csupán egy részük van likviditási bajban. A munkanélküliség, magas kamat, alacsony reálbérnövekedés és hanyatló fogyasztói bizalom a fogyasztás gátjai az IMF szerint. A kormány próbálkozása a devizahitelek nyomásának enyhítésére általánosságban hatástalan maradt, a legújabb kísérlet fejlődést jelent, de még messze áll a legjobb gyakorlattól - fogalmaz a jelentés. A dokumentum szerint ugyanakkor a kormány nem fogadta el azt az IMF álláspontot, hogy a magyar beavatkozás a terhek kezelésére nem hozott valódi eredményt. Az eszközkezelő enyhíthetett ugyan a feszültségen, de a dokumentum szerint a végtörlesztés "aggodalmat keltő, 25 százalékos adósságleírást jelent. a pénzügyi szektor stabilitását fenyegette és további forintromlást okozott." Az IMF azt írja, egy önkéntes, korlátozott és jól megtervezett adósságátütemezés segíthetne igazán. Ehhez három elvet kell szem előtt tartani: legyen önkéntes alapú úgy, hogy egyeztetnek a bankokkal és tiszteletben tartják a magánjogi szerződéseket. Másodsorban csak a bajba jutottaknak szóljon, harmadrészt a terhet osszák el a résztvevő ágazatok között is és időben is.

A monetáris politika elemzésekor azt írják, hogy a jegybanki devizatartalék nem elegendő nagy manőverekre. A GDP 45 százalékát kitevő rövidlejáratú külső adósság nagymértékben igénybe veheti a tartalékot, továbbá a MOL-részvényvásárlás és a végtörlesztés jegybanki devizaváltása is jelzi: váratlanul jelenhet meg nagymennyiségű tartalék-igénybevétel. Az IMF hosszan sorolja aggodalmait az MNB-t illető jogszabályváltozások miatt, ezek már részleteiben is ismertek.

Ami a strukturális kérdéseket illeti, ezek aggodalomra adhatnak okot a hosszútávú növekedést illetően. A befektetést és munkaerőt sújtó akadályok különösen aggályosak, az építőipar a 2005-ös csúcsának csak 55 százalékát éri el, az élőmunka produktivitása stagnál 2006 óta, a régióban a legrosszabb, a nagy autóipari befektetések (összesen 2,3 milliárd euró értékben 2010-13 között) húzhatják fel az ágazatot - sorolja a dokumentum. A két legproblémásabb faktor az IMF szerint az adókulcsok és adószabályozás. Hozzáteszik: a munkaerőpiacot illetően fejlődés tapasztalható, a Széll Kálmán tervvel a kormány elkezdte lebontani az akadályokat, például rokkantnyugdíj, a tb-kiadások, a segélyezés átvilágításával. Az IMF szerint ugyanakkor ezeket a jó irányú intézkedéseket aláaknázza a minimálbér adómentességének kivezetése és a munkaadói tb-hozzájárulások emelése.

Összegzésében az IMF leszögezi: olyan politika csökkentheti a piacvesztés kockázatait, amely elkerüli az elmúlt évek ad-hoc intervenciós intézkedéseit, és erősíti a gazdasági intézményrendszert.
A tervezett költségvetési megszorításra szükség van - véli az írás. Magyarország az adósságteher, hitelességi deficit és a növekvő finanszírozási nehézségek miatt nincs abban a helyzetben, hogy anticiklikus fiskális politikát alkalmazzon. Ráadásul deficiteljárás van, veszélyben vannak az uniós kohéziós pénzek - hangsúlyozzák.
A dokumentum szerint a fiskális politika regresszív, túl bonyolult és torzító lett. Felül kell vizsgálni az egykulcsos adó elemeit, a válságadókat csökkenteni kell, az állami transzfereknél meg kell vizsgálni, ki kaphatja meg ezeket, a közalkalmazást és a tömegközlekedést racionalizálni kell.

A hatósági szabályozóknak proaktívnak, a problémákat megelőzőnek kell lenni, fontos,hogy a bankoknál biztosítsák a tőkét és likviditást. A minimum likviditása ráta bevezetése üdvözlendő, de csökkenteni kell a banki különadót és be kell fejezni a végtörlesztéssel kapcsolatos intervenciót.

Ha erős keretterveket látunk, egy elővigyázatossági hitelmegállapodás enyhíthet a fenti kényszereken - zárul a dokumentum.

Hajszálnyit növekedhetünk

A Nemzetközi Valutaalap alapesetben – szemben a legtöbb nemzetközi szerevezettel – úgy számol, hogy idén nem süllyed recesszióba a magyar gazdaság. Alapesetben szerény, 0,3 százalékos GDP-növekedést vetítenek előre. Az EBRD keddi elemzése szerint 1,5 százalékkal eshet vissza idén a magyar gazdaság. Jövőre az IMF szerint 1,5 százalékra gyorsulhat a gazdaság növekedési üteme.

Az előrejelzés szerint a nettó export többlete tartja pozitív tartományban a gazdasági növekedést. A magánfogyasztás 1, a közösségi fogyasztás 0,8, míg a beruházások 0,5 százalékos visszaesését várják az elemzők. Az export 6,5, az import pedig 5,7 százalékkal javulhat az előző évhez képest.

Az infláció idén 5 százalékon alakulhat, amely jelentősen meghaladja a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célját, és 2013-ban átlagosan 3,7 százalék lehet a pénzromlás üteme. Az idei év végén 4,8, a jövő év végére 3,4 százalékos inflációt vár az IMF. Az MNB ugyanakkor úgy látja, hogy 2013-ban elérhető a 3 százalékos cél.

A valutaalap előrejelzése szerint a munkanélküliség kétszámjegyű marad: 2012-re 11,5, míg jövőre 11 százalékos rátát várnak.

A költségvetés többlete (maastrichti, EU-s módszertan szerint számolva) tavaly a GDP 3,5 százaléka lehetett, azonban a jelenlegi pályán haladva idén már nem tudunk belül maradni az EU által várt 3 százalékos deficitküszöbön. Ebben az évben 3,5, jövőre pedig 3,7 százalék lehet a GDP-arányos deficit. Az IMF feltételezése szerint még 2016-ban sem kerül 3 százalék alá a költségvetési hiány.

Mindemellett, az IMF 2011 végére 77,7 százalékos államadósságot vár, amely idén 75,7 százalékra csökkenhet, jövőre pedig 75,3 százalék lehet a mutató.

Válságszcenárió

A negatív makrogazdasági pályán haladva 3,4 százalékos gazdasági visszaesésre számít az IMF, azonban jövőre ebben az esetben is növekedésre lehet számítani, 1 százalékos növekedéssel.

A válságszcenárió megvalósulása esetén a belföldi kereslet 3,7 százalékkal csökkenhet idén, és a teljes fogyasztás 3,4 százalékkal zsugorodhat.

Ebben az esetben a költségvetés egyenlege teljesen elcsúszna, a GDP-arányos deficit 5,8 százalékon alakulna. Emlékezetes, az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) éppen tegnap fogadta el, hogy lépjen új szakaszba a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás, ugyanis az EU-ba való belépésünk óra nem tartjuk be a 3 százalékos hiányküszöböt.

Tavaly csak azért alakulhatott ki többlet, mert jelentős, egyszeri tételek – nagyrészt a nyugdíjpénztári vagyon csaknem teljes átvétele – segítették a büdzsét.
Jövőre 7,1 százalékos kormányzati deficit alakulhat ki, ha megvalósul a negatív szcenárió.

Ebben az esetben az államadósság pályája sem lenne csökkenő. Idén 84,2 százalékra emelkedhet az adósság a tavaly év végi 77,6 százalékról, jövőre pedig 87,5 százalékra kúszhat fel a mutató a GDP arányában.

Lépéseket kell tenni

Magyarországnak kézzelfogható lépéseket kell tennie és erős elkötelezettséget kell mutatnia az összes politikai kérdésben, mielőtt a Nemzetközi Valutaalappal elkezdődnek a tárgyalások – mondta Christoph Rosenberg, az IMF magyarországi misszióvezetője.

Magyarországnak változtatnia kell a politikán, amely egyszeri intézkedésekre támaszkodik, mint például a speciális ipari adók, hogy visszaállítsák a befektetői bizalmat – mondta Rosenberg egy interjúban.

A szakértő szerint Magyarországnak nincs tere arra, hogy fiskális ösztönzést hajtson végre, valamint a jegybanki alapkamat csökkentésére sincs lehetőség.